Új konfliktus szikrázik a Közel-Keleten
Az Egyesült Államok drámai lépésre szánta el magát, azonnali hatállyal visszavonva Irán számára a kőolajhoz kapcsolódó szankciómentességet. Az amerikai kormány e döntését azzal indokolta, hogy Teherán felelős a Hormuzi-szorosban történt tankerhajó-támadásokért. Trump elnöksége alatt az amerikai hadsereg éjszaka több mint 80 iráni célpontot támadott meg, ezzel tovább súlyosbítva a Közel-Kelet már amúgy is feszült helyzetét.
Iráni válaszlépések várhatóak
Irán vezetése máris kemény megtorlással fenyegetőzik, reagálva az Egyesült Államok provokatív lépéseire. A regionális instabilitás veszélye a szoros érintett kereskedelmi hidak miatt még inkább fokozódik. A pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonok Ellenőrzéséért Felelős Irodája (OFAC) máris visszaállította Iránt a szankciós listára, miután kiderült, hogy hétfőn és kedden több kereskedelmi hajó is iráni támadást szenvedett el.
Az iráni megállapodás megsértése
A szankciómentesség visszavonása része volt annak az amerikai-iráni megállapodásnak, amely a békemegállapodás irányába tett lépéseket célozta. A megállapodás keretében Irán vállalta, hogy ellenőrzi a Hormuzi-szoros forgalmát, és ezzel összefüggésben támogathatja a nemzetközi kereskedelmet. Azonban a múlt heti támadások miatt az Egyesült Államok szerint Irán megszegte a megállapodást, ami az újabb konfliktust eredményezte.
Támadások és következmények
Az amerikai katonai irányítás (Centcom) bejelentette, hogy az iráni támadásokra válaszul légvédelmi rendszereket és a Forradalmi Gárda hajóit is célba vették. Az amerikai közlés szerint a csapások célja, hogy megakadályozzák az újabb agressziót, és helyreállítsák a békét a térségben. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán hasonlóan kirívónak nevezte az amerikai lépéseket, és ígéretet tett arra, hogy nem engedi meg a külföldi beavatkozást a szoros forgalmának irányításába.
Ahogy a feszültség fokozódik, a Közel-Kelet stabilitásának helyreállítása egyre bonyolultabb feladattá válik, és ez a nemzetközi közösség számára is aggasztó jelenség. A helyzet alakulása a globális olajkereskedelmet és a nemzetbiztonsági politikát egyaránt jelentősen befolyásolhatja.

