Egyre nagyobb gáz van: Taktikáznak a magyarok, szorul a hurok Európában
Miközben az Európai Unió 2027-ig fokozatosan kivezeti az orosz gázt a piacáról, Magyarország a kontinens elosztó központjává válik. A német sajtó legfrissebb elemzése szerint ez a folyamat Brüsszel részéről egyre csökkent hatáskörrel bír, mivel az orosz földgáz nem tűnik el teljesen, csupán eltűnik a szem elől, és drágább, háttérben húzódó jogi utakon érkezik.
Az elemzés megjegyzi, hogy hazánk a Turk Stream gázvezetéken keresztül biztosítja az orosz gázt Szerbia számára, ezzel Magyarország új szerepet vállal az energetikai ellátásban. Ez a pozicionálás nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is megkérdőjelezheti az EU által tervezett orosz gázkivezetést, hiszen a szerződések fenntartása és a jövőbeni gázellátás bonyolulttá válhat.
A Berliner Zeitung elemzésében hangsúlyozza, hogy a Magyarország és Szerbia közötti gázszerződés meghosszabbítása mindössze egy szelete a folyamatosan változó európai energiapolitikának. A TurkStream és a gázszállítások átrendezése nem csupán a gazdaságot formálja, hanem geopolitikai kérdéseket is felvet.
Fontos megemlíteni, hogy Magyarország egyre inkább ellenáll a brüsszeli szankcióknak és stratégiákat dolgoz ki annak érdekében, hogy megőrizze gázellátását és fenntartja kapcsolatait Oroszországgal. A South Stream Transport, a TurkStream tengeri szakaszának üzemeltetője, mostantól Magyarországon működik, ezzel szembekerülve a nyugati bíróságok hatáskörével.
A magyar kormány aktívan épít olyan rendszereket, amelyek ellenállóbbá teszik az orosz energiainfrastruktúrát a nyugati intézkedésekkel szemben, miközben Brüsszel kommunikációi a szankciók körüli vitákra épülnek, erősítve Magyarország szerepét mint energetikai központot.
A jövőre nézve felmerül a kérdés, hogy a magyar kormány meddig mehet el kockázatos politikai irányvonalával, amely nemcsak a szankciós helyzetet, hanem a közvélemény érzékenységét is teszteli.
A magyar média follókon keresztül mutatja be, hogy a kormány megpróbálja helyzetét megszilárdítani, miközben feltárja a Turk Stream kapacitásait és az uniós szankciók kikerülésére tett lépéseit.
A német elemzés végül arra figyelmeztet, hogy a közép-európai LNG-infrastruktúra fejletlensége és az alternatív források magas költsége miatt Magyarország számára a gázkivezetés halogatása tűnik a legésszerűbb megoldásnak, hiszen a jövő évi európai gázkivezetési elképzelések igazán ambiciózusak, de nem reálisak.
Ezáltal az orosz gáz továbbra is a Szerbia-Magyarország folyosón keresztül fog érkezni, ám jogi szürkezónák alkalmazásával, ahol a gázcsereügyletek és a virtuális tranzakciók révén megmaradhat Magyarország energiabiztonsága anélkül, hogy hivatalosan érkezne az EU szénhidrogén piacára.
Az aktuális energetikai fejlemények azt sugallják, hogy Magyarország nem csupán megtárgyalandó elem, hanem kulcsszereplő az európai gázkereskedelemben, miközben Brüsszel helyzete egyre kényelmetlenebbé válik a kudarcot valló orosz gázpiaci kivezetése miatt.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/orosz-foldgaz-szerbia-magyarorszag-europa.821531.html
