A kormány reformjainak kritikája a közjegyzői rendszerről
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) határozott álláspontot képvisel a közjegyzői rendszer kormány által tervezett átalakításai ellen, hangsúlyozva, hogy a közjegyzőség az igazságszolgáltatás egyik leghatékonyabban működő része, amely eddig érdemi probléma nélkül végezte feladatait. Tüske Erika, a MOKK képviselője, 2026. május 21-én nyilatkozott arról, hogy a jelenlegi rendszer fenntartását indokoltnak tartják, és a kormány törekvései helyett a meglévő struktúra megőrzésére fókuszálnának.
Magyar Péter miniszterelnök a legutóbbi kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az igazságügyi tárca már dolgozik a közjegyzői rendszer módosításainak előkészítésén. A kormány véleménye szerint a jelenlegi közjegyzői struktúra túlzottan zárt és monopolizált volt, ami a díjbevételek garantálásához vezetett, és a versenyt is korlátozta. Az állampolgárok számára sokszor aránytalan terhet jelent a közjegyzői ügyintézés, ezért a kabinet azt kérte az igazságügyi minisztertől, hogy dolgozzon ki javaslatokat a feladatok egy részének kormányirodákhoz és a bíróságokhoz történő átcsoportosításáról.
Az MOKK a médiában értesült a kormány reformterveiről, és bár nyitottak a tárgyalásokra, a válaszukban leszögezték, hogy a közjegyzőség működése nem igényel átalakítást. Szerintük a közjegyzők Európa számos országában önállóan, a bírósági szervezetrendszertől függetlenül működnek, ami gyorsabb és olcsóbb ügyintézést tesz lehetővé. A közjegyzői rendszer évente körülbelül 1,25 millió ügyben segíti a bíróságok tehermentesítését, és ebben a formában biztosítja a jogérvényesítést anélkül, hogy pereskedésre lenne szükség.
A közjegyzők intézményének fenntartása állami források nélkül, kizárólag a polgárok által fizetett díjakból működik, amelyeket miniszteri rendelet határoz meg. A közjegyzői díjak jellemzően alacsonyabbak a bírósági illetékeknél, ami a MOKK szerint a közjegyzői eljárás vonzó alternatíváját jelenti a bíróságoknál történő ügyintézésnek. Továbbá, a kamara hangsúlyozza, hogy a bíróságok és kormányhivatalok jelenlegi túlterheltsége miatt a feladatátcsoportosítás nemcsak többletköltségeket, hanem jelentős szervezési nehézségeket is okozna az állam számára.
A közjegyzői eljárás hatékonyságát az a tény is alátámasztja, hogy sok esetben a felek inkább ezt a megoldást választják, mint a bírósági utat, különösen a párhuzamos hatáskörbe tartozó ügyek esetén. Szakmai körökben elmondható, hogy a közjegyzők által nyújtott ügyintézés gyors és eredményes, ellentétben a közszolgáltatásokkal, ahol a hatékonyság gyakran kérdéses.
