Kisgömböcként Hízó Államadósság: A Következő Válság Lépteiben?
A világ országainak államadóssága már közelíti a globális GDP összegét, ami egy figyelemfelkeltő mérföldkő a nemzetközi pénzügyi színtéren. A feszültségek a tőkepiacokon egyre inkább nyilvánvalóvá válnak, ami provokálja a kérdést: hogyan tovább? E témát Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója járta körbe a Bázispont podcast adásában, ahol a legfrissebb adatok és tendenciák is hangsúlyt kaptak.
Bár az adósság mértéke első ránézésre félelmetesnek tűnhet, fontosabb, hogy a kérdés nem csupán a számokban rejlik, hanem abban, hogy ezek az államok képesek-e folyamatosan törleszteni tartozásaikat. A probléma legfőképpen abból adódik, hogy számos ország GDP-arányos adóssága olyan magasságokba emelkedett, hogy a magas kamatkiadások egyre inkább feszültségeket generálnak a tőkepiacokon.
Egyre több jel mutat arra, hogy bizonyos kamatszinteken a befektetők visszahúzódnak, nem hajlandóak finanszírozni az állami költségvetési deficitet, és kevésbé érdeklik őket a lejáró kötvények megújítása. Ez különösen a fejlett piaci kötvények esetében nyilvánvaló, ahol a 30 éves lejáratokon a hozamok emelkedése figyelhető meg. A Covid-19 világjárvány óta a világ adósságspirálja látványosan felgyorsult, a költségvetési hiányok pedig soha nem látott magasságokba emelkedtek.
Az államadósság csökkentésének lehetőségei léteznek, azonban a megszorító intézkedések szinte tabunak számítanak a politikai diskurzusban. Ugyanakkor a költekezés elengedhetetlen az alábbi területeken: az ellátási láncok helyrehozása a pandémia után, a fegyverkezés, az energiaátmenet és az egészségügy fejlesztése érdekében. Kiss Péter véleménye szerint a jelenlegi, 75 százalékos magyar GDP-arányos adósság fenntartása mellett a gazdaság sérülékenyebbé válik, különösen gazdasági sokkok idején, így célszerű lenne ennek csökkentése.
A podcast adás során további kérdések is felmerültek, mint például, hogy milyen lépések szükségesek igen államadósság csökkentéséhez, miért vásároltak eddig a külföldi befektetők amerikai államkötvényeket, és miért csökkentették ezzel kapcsolatos lelkesedésüket mostanában. Szó esett arról is, hogy egyes európai országok számára a magas államadósság problémája égetően sürgető, és hogy a Fed milyen lépéseket tervez a jelentős kötvényállományával kapcsolatban. A japán kötvénypiac figyelemmel kísérendő, mivel az ottani helyzet sok szempontból példaértékű lehet a jövőbeni fejlemények szempontjából.
Ezek az alapvető kérdések nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi szempontból is jelentőséggel bírnak, lesz-e megoldás a jelenlegi adósságproblémákra, vagy újabb válság küszöbén állunk?
