Robbanásszerű fejlődés az egészségügy területén, de óvatosság szükséges
A Covid-járvány hatalmas katalizátorként működött a digitális egészségügy fejlődésében, drámai változásokat hozva az orvosi ellátás módjában. Takács Péter, az egészségügyi államtitkár, a Digital Health Summit során hangsúlyozta, hogy a jogalkotóknak olyan szabályozást kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi, hogy csak valid és orvosok által elfogadott adatok kerüljenek a digitális térbe, ezzel biztosítva a betegek adatainak védelmét.
Az államtitkár megemlítette, hogy a telemedicina Magyarországon is jelentős előrelépést mutatott a járvány hatására. Kiemelte az e-recept forgalmának robbanásszerű növekedését, amely napi 800 ezer e-recept kiállítását jelenti. Viszont a távkonzultációk száma a járóbeteg-szakellátásban 8%-ról 4%-ra csökkent a járvány csúcspontja óta, ami aggasztó tendencia.
A digitális egészségügyi rendszerek, például az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jogalkotók ésszel szabályozzák a belépő adatok minőségét. Takács hangsúlyozta, hogy csak hiteles forrásból származó adatok kerülhetnek az egészségügyi rendszerbe.
A háziorvosi ellátás kapcsán az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a háziorvosok átlagéletkora 60,2 év, és a rendszer inhomogén, évtizedek óta betöltetlen praxisokkal. Az alapellátás alapvető szerepet játszik az egészségügyi rendszerben, hiszen a lakosság számára hozzáférést biztosít a magasabb szintű ellátásokhoz is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése alapján 2022 végére sok tagállam bevezette a telemedicina valamilyen formáját. Például a teleradiológiát 84%-ban alkalmazzák, míg a távoli betegmonitorozó rendszerek a tagállamok 77%-ában elérhetőek. Ezzel szemben az e-beutalók száma egyelőre nem mutat hasonló sikereket, orvosok átlagosan heti 240 e-beutalót küldenek fel a digitális rendszerbe.
Takács Péter figyelmeztetett arra is, hogy a technológiai újdonságokat megfelelő jogi keretek között kell bevezetni, és hivatkozott példaként Izraelre, Szingapúrra és Ausztráliára, ahol sikeresen integrálták a telemedicinát a különböző egészségügyi rendszerekbe. Az egészségügyi jogszabályok fejlesztése pedig kulcsszerepet játszik a hazai egészségügy jövőbeni fejlődésében.
Ahogy ez a fejlődés a digitalizáció területén tovább fokozódik, a jogszabályi környezet alkalmazkodása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar egészségügyi rendszer előnyét húzhassa a technológiai újításokból.
Az egészségügyi rendszer átalakulásával kapcsolatosan folyamatos párbeszéd szükséges, hogy a digitális megoldások valóban hozzáadott értéket képviseljenek a betegek számára.

