Demencia: A Jövő Országos Kihívása
Magyarországon több mint 250 ezer ember él demenciával, és sajnálatos módon e betegek jelentős része rejtve marad. Az AIPM konferenciáján felszólalt Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója, aki rávilágított arra, hogy az időskori kognitív betegségek, mint a demencia, Alzheimer-kór és a Parkinson-kór nem csupán az érintettek életét formálják meg, hanem az egész társadalomra óriási hatással vannak. A becslések szerint a hazai lakosság három százaléka érintett, a közeljövőben pedig az ellátórendszer továbbra is túlterhelt marad.
Jelenleg a demenciában szenvedők fele nem diagnosztizált, ami a valós számadatokat erősen alulbecsüli. Európában körülbelül nyolcmillió demens élhet, és a helyzet drámaian romolhat, hiszen 2050-re a betegek száma a háromszorosára emelkedhet. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy a demencia hatalmas terhet ró a családokra, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre, amelyeket a következő években még nagyobb terhelés fog érni.
A Középpontban a Gondozás
Fekete Mária, a Semmelweis Egyetem geriáter szakorvosa hangsúlyozta, hogy az érintett betegek tartós ápolásra és gondozásra szorulnak, ami egyre nehezebb körülmények között valósul meg. Magyarországon ma már 1-2 év is eltelhet, mire valaki állami gondozó intézménybe bekerül. A kormányzatnak sürgősen el kellene gondolkodnia az ápolási biztosítás bevezetésén, amely Japánban és Németországban már sikeresen működik.
A szakorvosokat megosztja a demenciát kiváltó okok összetettsége is; az Alzheimer-kór mellett más betegségek is állhatnak a háttérben. A demencia nem csupán memóriavesztést jelent, sokkal inkább egy tünetegyüttes, amely számos kritikus funkció, például a beszédfunkció károsodását is magában foglalja. A családok, akik demenciával élő hozzátartozóikat ápolják, különös stressznek vannak kitéve, aminek következtében a gondozók testi-lelki egészsége is jelentős kockázatnak van kitéve.
Diagnózis és Képzés Hiánya
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rámutatott, hogy az időskori demens betegek 75 százaléka sosem kap diagnózist, ami még aggasztóbbá teszi a helyzetet. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára szerint nem pusztán genetikai, hanem életmódbeli tényezők is hozzájárulnak a demencia kialakulásához, amely a 21. század egyik legfőbb népbetegsége lett.
Jövőbeli Lépések és Stratégia
A Nemzeti Demencia Program jelenleg előkészítés alatt áll, és a szakemberek ígérete szerint hamarosan olyan terápiák is elérhetők lehetnek, amelyek segíthetnek a demenciában szenvedők ellátásán. Szalóki Katalin arról érdeklődött, hogy az egészségbiztosító számíthat-e finanszírozásra ezeknek a terápiáknak az elérhetőségét illetően. A kormányzat egyelőre a gazdasági és társadalmi hatásokat vizsgálja.
A Nyugdíjrendszer Kihívásai
Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense a konferencián azt állította, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog szétesni, bár a népesség folyamatos csökkenése aggasztó mértékű. A kormány eddigi „szültetési programja” nem hozott eredményeket, és bár sokan a gyermekek számát tartják a társadalom erejének mértékének, a jövő valójában a technológiai színvonalon és a jóléti rendszeren múlik.
A nyugdíjasok és gyermekek rendszerszintű eltartása együtt kell, hogy működjön, így a demencia és az öregedő társadalom problémái nem csupán a létszám növelésével oldhatók meg, hanem a termelékenység növelésével is. Az elöregedő társadalom rendkívül komoly társadalmi és gazdasági kihívások elé állítja az országot, és sürgeti a sürgős cselekvést a megfelelő megoldások érdekében.
A demencia elleni küzdelem nem csupán egy egészségügyi feladat, hanem komplex társadalmi problémát jelent. A releváns szakirányú képzések, a diagnózis és a támogatás rendszerszintű fejlesztése elengedhetetlenül fontos a jövőbeni fenntarthatóság érdekében.
