A magánegészségügy aktuális helyzete és a nagyok rangsora 2024-ben
2024-ben a betegek összesen több mint 192 milliárd forintot költöttek a legbefolyásosabb magánegészségügyi szolgáltatókra, a top30-as lista alapján. Ezen a területen egyértelműen nyomon követhető, hogy konszolidáció szükséges, ugyanis a piacon túlzottan sok magánrendelő működik, míg a lakosság pénzügyi helyzete folyamatosan romlik. Ezt állapította meg a nyolcadik Nagy Magánpraxisnapon elhangzottak alapján Koncsek Rita, a cikk szerzője.
A Healthcare dome egyes prominens szereplője, a Medicare 35,8 milliárd forintos árbevételét emelte ki a szakmai dialogusban, míg a Doktor24 21,6, a Budai Egészségközpont pedig 19,1 milliárdot könyvelt el. A vidéki szolgáltatók között a Kardirex Egészségügyi Központ (Győr) vezette a toplistát 3,3 milliárd forint bevétellel. A Mediversal (Szeged) 3,2 milliárd forintot, míg az UD YouMed (Debrecen) és a Prestige Magánklinika (Nyíregyháza) mindketten 3 milliárd forintot realizáltak.
Az árbevétel növekedése a top30-as szolgáltatók esetében tavaly 19 százalékos volt, de figyelembe kell venni, hogy a nyereség az utóbbi négy évben drámai mértékben csökkent, a profit lefeleződött 12 százalékról 6 százalékra. A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Lancz Róbert kifejtette, hogy a következő évekre a hatékonyság és eredményesség eredményeként egy optimistább jövőképre számítanak.
A tavalyi év jelentős átalakítást hozott, hiszen a kötelező foglalkozásegészségügyi szolgáltatás megszűnése befolyásolta a piaci dinamikát. Az egyes magánszolgáltatók azonban felelősen reagáltak, és fenntartották ezt a szolgáltatást a munkavállalók számára. Az ágazat képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a mai helyzetben a magyar piacon túl sok szereplő van, így a hatékony működés érdekében konszolidációra lesz szükség.
Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere megjegyezte, hogy a likviditási problémák egyre szembetűnőbbé válnak, és várható, hogy a top10-es lista tovább fog változni, ahogyan a magánegészségügy egyre kevésbé vonzó piaccá válik. A jövőbeni reformokat illetően kiemelte, hogy drasztikus állami lépésekre lenne szükség, mint például a kórházak számának csökkentése és új finanszírozási rendszer kialakítása.
A magánegészségügy szereplői közötti versenyképesség megőrzése érdekében a humánerőforrás költségnövekedésével is szembesülnek a szolgáltatók, akik folyamatosan kénytelenek alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez. A helyzet rávilágított, hogy a magánegészségügy jövője nem a növekedés sebességén, hanem annak fenntartásán múlik.
A 2024-es év már nem tűnik annyira ígéretesnek, mint ahogyan azt korábban várták, hiszen a lakosság pénzügyi helyzete folyamatosan romlik, és a várakozások szerint a következő években is stagnálásra lehet számítani a magánegészségügy területén.
Az egyetemi klinikák is felfutóban vannak, hiszen három szolgáltató, köztük a Semmelweis Premium Kft. is bekerült a legnagyobbak közé, amely 40 százalékos bevételnövekedést tervez. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Fendler Judit elmondta, hogy a privát ellátás bevezetésének célja az orvosok munkakörülményeinek javítása volt.
A Debreceni Egyetem magánszolgáltatója, az UD YouMed Kft. pedig az ott működő külföldi cégek jelenlétére épít, amelyhez versenyelőny jelent a piacon.
