Egyre többen keresnek pszichológiai segítséget gazdasági nehézségeik miatt
Napjainkban egyre több magyar ember küzd a mentális kimerültség tüneteivel, ami részben a gazdasági nehézségekből fakad. A pszichológusok és pszichiáterek számának alacsony volta, valamint a hosszú várólisták tovább nehezítik a helyzetet. Sokan kénytelenek saját költségükön keresni a terápiás lehetőségeket, mivel az állami egészségügyi rendszer nem kínál megfelelő támogatást a mentális egészség terén.
A legfrissebb statisztikák alapján a válaszadók több mint 57%-ának mentális állapota komoly depressziós kockázatoat mutat, ami a gazdasági nyomás és a társadalmi bizonytalanság következtében olyan krónikus stresszt eredményez, amely aláássa a jövőbe vetett hitet. A megélhetési költségek növekedése, a munkanélküliség és a COVID-19 járvány hatásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek egyre nehezebben tudják fenntartani a pszichológiai jóllétüket.
Az Eurofound legújabb felmérése is azt mutatja, hogy a gazdasági fejlődés nem feltétlenül hoz automatikus jólétet. Az alacsony jövedelmű háztartások körében a 61%-uk nehezen tudja összehozni a havi kiadásokat, ami nem csupán anyagi terheket, hanem mély lelki következményeket is hordoz. Az állami rendszer hiányosságai miatt sokan kénytelenek magánellátásra támaszkodni, ha csak meg tudják engedni maguknak a kezelés árát.
Magyarországon a mentális egészségügyi szakemberek, mint például pszichiáterek és klinikai pszichológusok aránya a lakosság számához képest rendkívül alacsony. Statistáinak szerint mindössze 12,16 pszichiáter és 14,54 klinikai pszichológus jut 100 ezer emberre, ami regionális szinten is komoly problémát jelent. A szakemberek hiánya és az alulfinanszírozottság miatt a pszichiátriai járóbeteg-ellátás is csupán gyógyszeres kezelésre korlátozódik, a szükséges pszichoterápiás támogatás viszont csak korlátozottan elérhető.
A mentális egészség nem csupán egyéni probléma, hanem közvetlen hatással van a gazdaságra is. Az Európai Unióban a mentális zavarok közvetlen költsége évente meghaladja a GDP 4%-át, ami több mint 600 milliárd euróra rúg. A szupermarketekben és más üzletekben is érzékelhetjük a mentális egészségügyi problémák társadalmi hatásait, amelyek képesek aláásni a gazdasági stabilitást.
Az uniós felmérések szerint a legnagyobb problémákat a világjárvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, a klímaváltozás, valamint a megélhetési költségek emelkedése okozzák. Az emberek mentális szempontból egyre frusztráltabbá válnak, aminek következményeként társadalmi bizalmuk is csökken. Az emberek jövőbe vetett hite megrendült, ami a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat is csökkenti.
Fontos, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a fiatalok lakhatási és munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása, valamint az egészségügyi ellátás megfizethetőségének biztosítása a középpontba kerüljön a politikai diskurzusban. A mentális egészség támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a központi szereplők, az állami hatóságok újra bizalmat építhessenek a társadalomba, és valódi változást hozhassanak az emberek életminőségében.
