Különleges változások várhatóak a daganatos betegségek kezelésében 2030-ra
A tüdőrák sajnálatos módon a leggyakoribb halálok Magyarországon, azonban vannak biztató jelek. Egy új kutatás szerint 2011 és 2019 között a 40 és 59 év közötti magyar férfiak esetében a tüdőrák előfordulásának aránya körülbelül 50%-kal csökkent. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke kiemelte, hogy korszerűbb mintavételi módszerek bevezetésére van szükség a diagnózisok pontosabb megállapítása érdekében.
Reális célként tűzték ki, hogy 2030-ra a tüdőrákos betegek halálozási aránya akár 30%-kal is csökkenthető, ami a dohányzás elleni intézkedések, a gyógymódok fejlődése, valamint a magas kockázatú csoportok szűrésének köszönhető. Bogos Krisztina, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozatának elnöke egy sajtótájékoztatón osztotta meg ezeket a pozitív várakozásokat. Az esemény összhangban volt a novemberi tüdőrák elleni küzdelem hónapjával és a Budapesten zajló Közép-európai Tüdőrák Konferenciával, ahol markáns epidemiológiai trendekről számoltak be.
A kutatások szerint 2011 és 2019 között a tüdőrák előfordulása a férfiak körében drámai módon csökkent, míg a halálozási arány évente körülbelül 10%-kal mérséklődött. Kiss Zoltán, az MSD innovatív gyógyszervállalat adatkutatási vezetője is megerősítette ezt a tendencia folytatódását 2020-ban. Az előnyök főleg a középkorú férfiakat érintik, míg az idősebb női populáció körében a tüdőrákos esetek száma növekszik.
A szakemberek javasolják, hogy az alacsony dózisú CT-vizsgálatok (LDCT) országos szintű bevezetésével, egy komplex tüdőrák-stratégia kidolgozásával és az alternatív dohánytermékek használatának csökkentésével tovább javíthatóak a statisztikák. A Tüdőrák Koalíció célja a tüdőrák megelőzésének fokozása, ideértve az LDCT-szűrés bevezetését a legnagyobb kockázatot hordozó csoportok számára.
A tüdőrák világszerte is a leggyakoribb daganatos megbetegedés, Magyarországon évente majdnem kilencezer új diagnózist állítanak fel, és közel ennyi beteg életét veszítjük el a betegség következményeként. A tüdőrákos betegek ötéves túlélési aránya jelenleg mindössze 18%, amely a diagnózist követő öt évben öt közül csupán egy beteg életben maradását jelenti. A magas halálozási arány legfőbb oka az, hogy a betegek többségénél előrehaladott stádiumban állapítják meg a betegséget, amikor már nem elérhető a műtéti beavatkozás.
A tüdődaganatos betegek statisztikája az elmúlt évtized során a legjobban javuló adatok közé tartozik, amely a szűrőprogramok, a korszerű diagnosztikai módszerek, és az új terápiás lehetőségek fejlesztésének köszönhető. Gálffy Gabriella, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az immunterápiák és célzott kezelések bevezetése új távlatokat nyitott a késői stádiumú tüdőrákos betegek számára is.
A tüdőrák szűrése nem egyenlő a mellkas szűréssel, ezért különböző módszerek alkalmazásával a diagnózisok jelentősen javíthatók. A nemzetközi és hazai kezdeményezések már 2013 óta célozzák a betegség korai felismerését, de a szakemberek szerint égetően szükséges a tüdőrákszűrő programok fejlesztése az alacsony dózisú CT-vizsgálatokkal. A jó hír azonban az, hogy a korai diagnózissal akár 26%-kal is csökkenthető a tüdőrák okozta halálozás.
Ehhez azonban alapvető a diagnosztikai lehetőségek fejlesztése és a szükséges technológiák gyorsítja a betegek kezelésének folyamatát. Pápai-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a kórházak technikai felszereltsége nem mindig elegendő, különösen a szövettani mintavételezési lehetőségek terén. A jövő szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a diagnosztikai eljárások nemcsak hatékonyak, hanem elérhetők is legyenek a betegek számára.
Ha a megfelelő technológiai fejlődést és diagnosztikai irányelveket sikerül bevezetni, akkor a tüdőrákos betegek túlélési arányai jelentősen javulhatnak 2030-ra, ezzel együtt pedig a hatékonyabb terápiákhoz való hozzáférés is megvalósulhat a hazai egészségügyi rendszer keretein belül.
