Nagy Márton cáfolja a Költségvetési Tanács állításait
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter élesen bírálta a Költségvetési Tanács (KT) előrejelzéseit, amelyek szerint 2026-ban csökkenhetnek az egészségügyi kiadások. A miniszter határozottan kijelentette, hogy ez teljesen alaptalan, és az idei évhez képest jövőre 280 milliárd forinttal több jut az egészségügyre. Állítása szerint az új költségvetési tervezet figyelembe veszi a szektor jelenlegi szükségleteit.
Ennek cáfolataként a KT elnöksége úgy számolt, hogy az egészségügyi alap 2026-ban csökkenő összeget, 1710 milliárd forintot kap, amely hozzávetőlegesen 9 százalékkal kevesebb az idei számoknál. A KT szerint több tényező, mint például az alacsony gazdasági növekedés, a bizonytalan uniós támogatások és a nemzetközi vámháborúk, tovább árnyalják az előrejelzéseket.
Varga Mihály és Windisch László a célkeresztben
Az RTL újságírói rákérdeztek Nagy Mártonnál, úgy vélve, kijelentései Varga Mihály jegybankelnökre és Windisch Lászlóra, az Állami Számvevőszék elnökére nézve is kritikát jelentenek. A miniszter egyértelmű választ adott: szerinte a KT nem értelmezte megfelelően az adatokat, és „nem adták össze az összes, egészségügyet érintő sort”. Ezzel implicite utalt munkamódszereik hiányosságaira és alaposabb felkészülést javasolt.
„Ha szabad így mondani, igen, nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak” – jegyezte meg Nagy Márton. Bár a KT nem kifogásolta alapjaiban a költségvetési tervezetet, óvatosságra intett a várható gazdasági kockázatok miatt.
Egészségügyi kiadások az uniós átlaghoz viszonyítva
Magyarország az Európai Unió országai között az egészségügyi kiadások tekintetében továbbra is hátul kullog. Az egy főre eső éves ráfordítás 746 ezer forint, míg az EU-átlag több mint kétszerese, 1 413 ezer forint. Ez felveti a kérdést, vajon elegendő-e a beígért 280 milliárd forintos többlet ahhoz, hogy számottevő javulást érjenek el az egészségügyben.
A Költségvetési Tanács kimaradó figyelmeztetései
Fontos megjegyezni, hogy a KT a tervezet több gyenge pontjára is figyelmeztetett. A gyenge gazdasági növekedés mellett az alacsony tartalékok, az elhúzódó uniós pénzek, valamint a külkereskedelmi konfliktusok is kockázatot jelentenek. Ezek mind-mind boríthatják a kormány által jelenleg ígért számokat, különösen az egészségügyi szektorban, ahol az igények folyamatosan nőnek.
Nagy Márton és a politikai feszültségek
A miniszter kijelentése, miszerint a KT nem számolt alaposan, újabb feszültségeket generálhat a magyar pénzügyi politika kulcsszereplői között. Varga Mihályt és Windisch Lászlót konkrétan megnevezve olyan képet festett, amely szerint a Tanács értékelése nyilvánvaló pontatlanságokat tartalmazott. Mindez rámutat arra, hogy a kormányon belüli és azon kívüli gazdasági szakértők eltérően látják a költségvetésben rejlő lehetőségeket és veszélyeket.
Egészségügyre nagyobb a hangsúly?
A 2026-os költségvetési tervezet elkülöníthető velejárója, hogy a kormány kommunikációjában hangsúlyozott prioritást kap az egészségügy. Ez azonban nem jelenti automatikusan a jelenlegi problémák megoldását. Az alacsony költési szintek, az infrastruktúra hiányosságai és a szakemberhiány továbbra is égető gondok, amelyekre a pénzügyi többlet önmagában nem kínál azonnali megoldást.
Az Országgyűlés várhatóan június 16-án szavaz a költségvetés elfogadásáról, amely döntés meghatározhatja, hogy az egészségügy valóban priorizált ágazattá válik-e, vagy a kérdés gyorsan marginalizálódik majd a gazdasági kihívások árnyékában.
Forrás: www.economx.hu/magyar-gazdasag/nagy-marton-koltsegvetesi-tanacs-tevedes-egeszsegugy.808810.html
