Negyvenhét másodpercenként érkezik egy hibabejelentés a kórházakból
Áprilisra a magyar kórházak adósságállománya ismét meghaladta az 50 milliárd forintot. Ez döbbenetes adat, amely a Magyar Kórházszövetség kongresszusán került napvilágra. Az államkincstár továbbra is furcsa, sőt botrányos jelenségeket talál az intézmények működésében: a jelenléti ívek papíralapú kezelése, valamint a helyenként kaotikus beosztások is hozzájárulnak a szakrendelők működésképtelenségéhez.
Hibabejelentések tömege és technológiai lemaradás
A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) adatai szerint 2024-ben összesen 341 ezer hibabejelentést regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy mindössze 47 másodpercenként érkezik egy új problémajelentés, legyen szó liftek, klímaberendezések vagy nyílászárók meghibásodásáról. Műszaki reformokra óriási szükség lenne, mégis 1600 liftből két év alatt csak 89-et sikerült javítani, a felújításokat pedig lassú tempóban folytatják.
Az adósságspirál nem lassul
A klinikák és kórházak működési hiányosságai miatt a tartozások tovább növekednek. 2023 februárjában a legnagyobb kórházi tartozás 2,6 milliárd forint volt, ám ez 2024-ben már 6,1 milliárdra emelkedett. 2025 áprilisára, alig néhány hónappal az adósságrendezések után, egyes intézmények 8,5 milliárd forintnyi tartozást görgettek maguk előtt. A helyzet rendezése komoly kihívást jelent, miközben a finanszírozási problémák dominóhatást okoznak a páciensellátás és a személyi állomány megtartása terén.
Kétes humánerőforrás gyakorlatok
Az intézményellenőrzések során megdöbbentő gyakorlatokat tártak fel. A vizsgált kórházak csaknem 100 ezer dolgozójából több mint ötezer embernek volt egyszerre két vagy több munkahelyi jogviszonya, miközben egyes dolgozók akár hét intézményben is be voltak jelentve. Van példa arra is, hogy ugyanaz a dolgozó papíron párhuzamosan két helyen dolgozik egyazon időben. Az ilyen visszásságok nem csak etikailag kérdőjelezhetők meg, de az ágazati krónikus munkaerőhiányt is elmélyítik.
Fokozódó terhek a szakmai állományon
Az egészségügyi dolgozók rendkívüli teherbírása ellenére is egyértelmű, hogy a rendszer túlterhelt. Miközben egyes kórházakban az igazgatói és helyettesi pozíciók száma irreálisan magas, más intézmények minimális vezetőséggel próbálnak működni. Az egészségügyi dolgozók elvándorlását a magánellátás és a klinikai központok elszívó ereje tovább súlyosbítja.
Súlyos műszaki problémák
A KEF éves jelentése szerint a legtöbb hibabejelentés a liftekhez kapcsolódik, amelyek gyakran életveszélyes állapotban vannak. Emellett a klímaberendezések, csatornarendszerek, és fűtéshálózatok karbantartása is óriási nehézséget okoz. Tavaly a műszaki problémák megoldására milliárdokat költöttek, ám a probléma nagyságrendje mindezt szinte jelentéktelenné teszi. Budapest emelkedik ki negatív példaként, ahonnan a bejelentések 42 százaléka érkezik.
Kétségek és várakozások
A helyzet megoldására irányuló tervek szerint az állam jelentős pluszforrásokat csoportosít az egészségügyi szektornak, ám ezek hatékonysága kétséges. A 12,5 milliárd forint havi alapú kiegészítés önmagában nem elegendő, ugyanakkor reménykednek abban, hogy hosszabb távon csökkentheti az adósságok növekedésének ütemét. Kérdés marad, hogy mindez elegendő lesz-e az alapvető működési problémák strukturális kezeléséhez.
