Kósa Lajosnak és Bánki Eriknek is vallomást kell tennie az MNB-bizottság előtt
Megvannak az első politikusok, akiket meghallgat az MNB korábbi működését és az ahhoz kapcsolódó visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság. A testület ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy Tuzson Bencét és Kósa Lajost is maga elé idézi; a meghallgatásra kötelezetteknek együtt kell működniük a bizottsággal.
Megvan az első áttörés az Országgyűlés MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság működése kapcsán. A Matolcsy György fémjelezte jegybanki működést vizsgáló testület tagjai a harmadik ülésen döntöttek arról, kiket fognak meghallgatni az első körben. A bizottság elé idézetteket együttműködésre kötelezi a jogalkotó, és őket határozatban értesítik.
A Tisza képviselőinek javaslatát Sopov Ildikó Éva ismételte meg. A kormánypárti politikusok választása Tuzson Bencére esett. A korábbi fideszes politikus nyújtotta be a T/9380-as javaslatot, amely engedélyezte az MNB-ügyek kapcsán a titkosítást, és kizárta a nyilvánosságot.
A mihazánkos Apáti István a Fidesz akkori frakcióvezetőjét, a politikától szintén visszavonult Kósa Lajost idéztette a testület elé. Ezt a kezdeményezést Weigand István (Tisza) támogatta.
Mindkét korábbi fideszes politikus meghallgatásáról ellenszavazat nélkül, négy igen, két tartózkodás (Hargitai János – KDNP, illetve a távolmaradó Tuzson Bence – Fidesz) mellett döntött a bizottság.
A már elfogadott munkarend szerint a vizsgálóbizottság működése során két korlát érvényesül: a vizsgálat nem irányulhat egyedi büntetőjogi felelősség megállapítására, és nem veheti át az igazságszolgáltatás szerepét; ugyanakkor a folyamatban lévő büntetőeljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálatot, ha annak tárgya közpolitikai, közpénzügyi, intézményi, szervezeti, tulajdonosi, irányítási, vezetési, ellenőrzési, felügyeleti vagy személyi összefüggések feltárására irányul, és nem érinti az ügy érdemi bírósági vagy hatósági eldöntését. A jelentést 2026. december 31-ig kell benyújtani.
