M3-as metró meghosszabbítása Káposztásmegyerig: Komoly kihívásokkal néz szembe a projekt
A budapesti M3-as metró Káposztásmegyerig tartó hosszabbításának terve, amely a Káposztásmegyeri lakóteleppel egy időben vetődött fel, nem tűnik megvalósulásra érettnek, sőt, a projekt folytatásához szükséges lépések is jelentős kihívásokkal járnak. Bár a kormány már csak két új állomás építésével számol, ennek a szakasznak a megvalósítása is tele van kockázatokkal – állapította meg a Népszava cikke.
Az M3-as metróvonal kétmegállós hosszabbításához összesen 24, 14 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának megszerzése szükséges, ami nem ígérkezik egyszerű feladatnak. Az érintett ingatlanok között megtalálhatók szociális bérlakások, családi házak és üzletek, sőt, egyes ingatlanok örökösödési eljárás alatt állnak, ami tovább bonyolítja a kisajátításokat.
A Budapesti Fővárosi Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. felelős a kisajátítások szakmai előkészítéséért, míg magukat a kisajátításokat a fővárosi önkormányzat hajtja végre. A 2021-es tervezői költségbecslés szerint a megszerzendő ingatlanokra 2,8 milliárd forint szükséges, ám ez az összeg a piaci ingatlanárak drasztikus emelkedése miatt, ami 75-90%-kal nőtt a 2021 és 2026 közötti időszakban, akár 5 milliárd forintot is meghaladhat.
Bodol Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese figyelmeztetett arra, hogy a kisajátítási folyamat elhúzódása vagy megakadása a teljes projekt megvalósulását veszélyeztetheti, hiszen a határidők rendkívül szorosak.
A projekt a kormány által júliusban elindított Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében valósulna meg, amely uniós támogatást is magában foglal. Az uniós elszámolhatósági határidő 2029. vagy 2030. december 31., ami azt jelenti, hogy a tervezést és kivitelezést sürgősen végre kell hajtani. Az eredeti javaslat szerint a teljes szakasz költsége 158 milliárd forint lenne, míg a mostani tervekben 80 milliárd szerepel a kétmegállós hosszabbításra.
A metró felújításakor forráshiány miatt nem építették ki a korszerű CBTC vonatvezérlési és biztosítóberendezési rendszert, helyette a meglévő AVR rendszert korszerűsítették. A Káposztásmegyerig szóló tervek a meglévő rendszer kiterjesztésére vonatkoznak, ám a szoftverjogok miatt csak néhány piaci szereplő végezheti el a munkát. A BKK megállapította, hogy jelenleg az orosz Metrowagonmash lenne jed lehetséges szállító, a BKV viszont évek óta perben áll a céggel.
Az orosz vállalat az Ukrajna ellen is folyó háború következtében uniós szankciós listán szerepel, így az orosz technológiától való függés komoly kockázatokat hordoz. A BKK nem kíván átállni a korszerűbb CBTC rendszerre sem, mivel az összes metrószerelvény vezérlését alaposan át kellene alakítani, amelyhez szintén csak a Metrowagonmash tudna hozzáférni.
Ezért a BKK a következő 20 évre a jelenlegi orosz gyártmányú metrószerelvényekkel lesz kénytelen számolni, amelyekkel az eddigi előrelépések mellett is csak a kétmegállós hosszabbításhoz lesz elegendő kapacitás, az ötmegállós szakaszhoz pedig már nem.
