Fővárosi csata: Rákosrendező és az Óbudai Gázgyár középpontban
Folyamatos feszültségek közepette ülésezik a Fővárosi Közgyűlés. Az első napirendi pontként Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatos viták zajlanak, míg a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői az Óbudai Gázgyár területének kármentesítésére helyezték a hangsúlyt egy előzetes sajtótájékoztatón.
A környezeti kockázatok és felelősség kérdése
A DK képviselői, különösen Keszthelyi Dorottya, erőteljesen hangsúlyozták, hogy az MVM-nek haladéktalanul meg kell kezdenie a Gázgyár területének kármentesítését. A tavalyi profit tekintetében, amely több mint 220 milliárd forintot tett ki, a képviselők szerint elengedhetetlen, hogy a cég nem kapjon több időt a kötelezettségek teljesítésére. Az önkormányzat türelme elfogyott; egy elhanyagolt ipari terület most már nemcsak nevetséges, hanem veszélyes is.
Nagy Richárd, óbudai önkormányzati képviselő szerint elegendő forrás áll rendelkezésre az MVM-nél, így nincs mentség arra, hogy halogatják a rehabilitációs munkálatokat. „Nem fungálhatunk tovább egy környezeti időzített bombaként!” – fakadt ki a képviselő.
Rákosrendező területének megosztó ügye
A plenáris ülés keretében hangsúlyt kapott Rákosrendező ügye is. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere olyan fejlesztéseket szorgalmaz, amelyek a főváros lakosainak alapvető érdekeit szolgálják. Vitézy Dávid szerint a főváros elővásárlási joga hatalmas lehetőséget és éppilyen hatalmas felelősséget is hordoz. A tervek zöldterületeket, valamint közlekedési célokat is felölelnek, itt viszont a valóság gyakorlatias kihívásai szorongatják a városháza kezdeményezéseit.
A kormány és a főváros közötti ellentétek itt sem maradtak el. A kormányzati képviselők azzal vádolták a közgyűlés többségét, hogy akadályoznak befektetéseket, és képtelenek fejlődni. „Egyszerűbb rombolni, mint építeni” – jelentette ki Szentkirályi Alexandra, élesen támadva az ellenzéki vezetés gyakorlatait.
A szolidaritási hozzájárulás és más napirendi viták
Fontos téma volt még az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulás. A DK kategorikusan elutasítja, hogy Budapest „nettó befizetőként” működjön az állami költségvetés irányába, és kiállnak a város működőképességének megőrzése mellett. Ezen túlmenően javaslat született az állatokkal való koldulás szankcionálására, amely Keszthelyi Dorottya szerint elengedhetetlen, sőt támogatott a kutyás érdekvédelmi szervezetek körében.
Ígéretek és infrastruktúra
Rákosrendező kapcsán tovább mélyül a vita a kormányzati ígéretek körül. A főváros emlékeztetett, hogy korábban megállapodások születtek egy arab befektetővel, ahol a jogszabályi környezet kialakítása és az infrastruktúra-fejlesztési intézkedések elengedhetetlen részét képezték a projekt támogatásának. Ennek elmaradása a budapestiek szemében árulásként hat, míg a kormány szorosabb pénzügyi kontrollt kísérel meg gyakorolni az ügylet felett.
A jelenlegi állapot képlékeny, hiszen az önkormányzatok sarokba vannak szorítva, pénzügyi bizonyosságok nélkül próbálják elérni a terveik kivitelezhetőségét. Még az önként vállalt kötelezettségek, például a hulladékelszállítás ügyében is kizárólag akkor várhatnak segítséget, ha a felelősök valóban betartják a „szennyező fizet”-elvet.
Vészhelyzet vagy lehetőség?
Budapest egyik legnagyobb kihívása továbbra is a fejlődés akadályainak leküzdése. A fókuszban álló fejlesztési területeket mind gazdasági, mind környezeti szempontból kezelni kellene, ugyanakkor a politikai egyeztetések és konfliktusok folyamatos nyomást gyakorolnak a döntéshozatalra, így a közgyűlés működése egyre kaotikusabb képet fest. A kérdés már nem az, ki nyer vagy veszít, hanem az, meddig tűri még a város türelemmel az eredménytelenséget.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/fovarosi-kozgyules-dk-rakosrendezo-obudai-gazgyar.805002.html
