Egy jelentős lépés a magyar jogalkotásban: Sulyok Tamás aláírta az alaptörvény-módosítást
2026. július 18-án Sulyok Tamás köztársasági elnök véglegesen aláírta a 17. alaptörvény-módosítást, melyet a Tisza Párt és Magyar Péter hozott a Parlament elé. Az aláírást követően a köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik.
A köztársasági elnök a friss Facebook-videójában beszélt a magyar nép erősségéről, amely számos kihíváson túllépve mindig meg tudta találni a jogi rendszer biztos alapjait. Sulyok kiemelte, hogy jogászként, alkotmánybíróként és államfőként a jog iránti elkötelezett szeretete végigkísérte életét. A jogállamiság fontosságát is hangsúlyozta, kijelentve, hogy a jog tisztelete a közérdek védelmét szolgálja, és elengedhetetlen a demokratikus értékek megőrzéséhez.
Sulyok Tamás a módosításokról úgy vélekedett, hogy azok egy példátlan jogi helyzetet teremtettek a köztársaság történetében. Az ügyről elmondta, hogy a politikai hatalommal való visszaélés súlyos eljárási szabálytalanságokat eredményezett, ami szerinte mély sebet ejtett a magyar alkotmányos demokrácián, a hatalmi ágak megosztásán és a jogállamiság alapvető értékein.
A köztársasági elnök arra is utalt, hogy a módosítás lehetőséget teremtett az alkotmányos elveket sértő döntések megerősítésére, ezekkel párhuzamosan pedig a jogi kontroll elvesztését is kockáztatja. Sulyok hangsúlyozta, hogy bár a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz a módosítás tartalmával kapcsolatban, de a jogállam védelme érdekében képes volt az aláírását mérlegelni.
A szabályok értelmében a köztársasági elnöknek három lehetősége volt a kihirdetett módosítással kapcsolatban: aláírni, ezzel a módosítást érvényesnek tekinteni, lemondani, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulni, de utóbbi nem volt lehetséges a módosítások tartalmának vizsgálatára. Sulyok döntése után a következő napon Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke ideiglenesen átvette az államfői jogköröket.
A módosítás aláírása a köztársasági elnök megbízatásának végét jelenti, s ezzel új fejezet kezdődik a magyar politikai életben, miközben láthatóvá válik a demokrácia és a jogállamiság sorsa a közeljövőben.
