Varga Mihály: Az MNB és az Infláció Kihívásai
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jegybank készen áll az együttműködésre a Tiszával, miközben az infláció idén a 5 százalékot is meghaladhatja. A jegybank elnöke felelevenítette, hogy az új kormánynak középtávú költségvetési tervvel kell előrukkolnia az őszi időszakig, ellenkező esetben a befektetők nem tudják majd megfelelően értékelni a magyar eszközök kockázatait.
Varga Mihály azt mondta, hogy a hitelminősítők egyelőre türelmesek, azonban jelzéseik szerint az év második felében már konkrét intézkedésekre van szükség. Az MNB célja, hogy a költségvetési hiányt a GDP 5 százaléka körül stabilizálja, miközben fenntartja a pozitív reálkamatokat, amíg az infláció, az államadósság és a költségvetési deficit jelentősen nem csökkennek.
A jegybank monetáris politikájának fókuszában az egyensúly helyreállítása áll. A legfrissebb makrogazdasági adatok alapján a jegybank devizatartaléka 44 milliárd euróról 60 milliárd fölé emelkedett, az infláció pedig 1,8 százalékra csökkent. A forint árfolyama is stabilizálódott, tartósan a 360–365-ös sávban mozog az euróval szemben, ami egyértelműen nem kedvez az exportőröknek, de az MNB számára az árstabilitás megerősítése a legfontosabb célkitűzés.
A jegybank vezetése arra figyelmeztet, hogy miközben az infláció az első félévben több mint 5 százalék alá csökkenhet, az energiaárak emelkedése miatt a második félévre újra növekedés várható. Ennek megfelelően a jegybank alkalmazkodik, és a korábbi növekedésösztönző megközelítés helyett az inflációcsökkentésre helyezi a hangsúlyt. A monetáris politika és a fiskális döntések közötti szoros kapcsolat miatt Varga Mihály figyelemmel kíséri az új kormány lépéseit, különösen az adócsökkentések és családtámogatások terén at tett javaslatokat, hogy a két terület közötti együttműködés működőképes legyen.
A jegybank emellett belső átalakításon megy keresztül. A veszteséges hitel- és kötvényprogramok fokozatos kivezetése és a költségcsökkentés céljából a dolgozói létszámot mintegy 15 százalékkal csökkentették, körülbelül 1500 főre. Az MNB célja, hogy visszatérjen a klasszikus jegybanki feladatokhoz, miközben megszabadul a szakszerűtlen eszközöktől.
Az ingatlanberuházásokkal és alapítványi pénzmozgásokkal kapcsolatosan az Állami Számvevőszék is intézkedéseket kezdeményezett, és a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg vizsgálatot folytat ezek ügyében. Eközben a jegybank próbálja csökkenteni a veszteségeket, hiszen az új alapítványi vagyonkezelő például már jelentős javulást ért el. A portfóliótisztítás keretein belül a jegybank különböző ingatlanokat értékesít, a felhalmozott kortárs műgyűjteményt pedig közgyűjteményeknek adja át.
A magántőkealapok világában is szigorítások várhatóak; a jogszabályoknak megfelelően fel kell tárni a tényleges tulajdonosokat. Habár a zártkörű alapok esetében ez a kötelezettség csak 2026 közepétől lép életbe, a cél egyértelműen a pénzügyi rendszer átláthatóságának növelése.
Az MNB tehát egy komplex stratégiát valósít meg: stabilizálni kívánja a gazdaságot, építeni a bizalmat, és rendbe tenni a pénzügyi feltételeket. A következő hónapok kulcskérdése lesz, hogy ez a megközelítés elegendő-e ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat.
