Erős kiskereskedelmi növekedés: 2026 februári adatok
A legfrissebb statisztikák szerint a kiskereskedelem volumene a 2026 februári időszakban 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. E bővülést javarészt a nem élelmiszer-termékek és az üzemanyag-eladások jelentették. Az adatokból kiderül, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,0 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelem 6,4 százalékkal emelkedett.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal haladta meg a januári adatokat. Ha a január-februári időszakot nézzük, a forgalom volumene szintén növekedett, mégpedig 3,6 százalékkal az előző év időszakához képest.
Az élelmiszer-kiskereskedelem legnagyobb hányadát, 77%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek 4,3 százalékkal csökkentek. Érdekes módon a használtcikk-üzletek eladásai 9,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletek 7,8 százalékkal nőttek, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletek 4,9, a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-üzletek 2,6, a gyógyszer- és gyógyászati terméküzletek 2,5, míg a bútor- és műszakicikk-üzletek 2,0 százalékkal látták forgalmuk emelkedését. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma tehát szintén hangsúlyos, 6,4%-os növekedést realizált.
Az országos kiskereskedelem forgalma februárban folyó áron 1484 milliárd forintot tett ki. Ebből az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek a forgalom 49%-át, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 36%-át, míg az üzemanyagtöltő állomások 14%-át biztosították.
Bizonytalan fogyasztási jövő és korlátozott mozgástér
Annak ellenére, hogy a februári kiskereskedelmi forgalom növekedése ígéretes, az Országos Kereskedelmi Szövetség hangsúlyozza, hogy a lakossági fogyasztás nem tart lépést a reálkeresetek bővülésével. A stabilnak tűnő inflációs környezet és a választások előtt bevezetett intézkedések – mint az adókedvezmények, a 13. havi nyugdíj vagy a fegyverpénz – nem bizonyultak elegendőnek a drasztikus változásokhoz. Az OKSZ véleménye szerint a fenntartható árstabilitást hosszú távon a verseny erősítése részben biztosíthatja, miközben külső kockázatok, például az energiaárak ingadozása vagy a forint gyengülése, folyamatosan rontják a vásárlók jövőbeni várakozásait.
A Nemzetgazdasági Minisztérium értesülései szerint a béremelés, az adócsökkentések és árkorlátozó intézkedések kombinált hatása hozzájárul ahhoz, hogy a családok egyre több elkölthető jövedelemmel rendelkezzenek, mégis a fogyasztás mértéke a várt módon nem növekszik.
