Magyarország jövője és innovációs céljai
A magyar gazdaság jövője egyre inkább azon múlik, képes-e a növekedés új alapját a tudásra, a kutatásra és a vállalati innovációra építeni. Ez volt az egyik legerősebb üzenete az InnoSummit 2026 konferencia nyitóelőadásainak, ahol Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozták, hogy a következő évek versenyképességi fordulata már nem az olcsó munkaerőn, hanem a magas hozzáadott értékű tudáson fog múlni.
A konferencia középpontjában álló tudásalapú gazdaságra való átállás, az innovatív vállalkozások megerősítése, valamint a kutatási és egyetemi szereplők jelentősége kiemelendő. Nagy Elek nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az innováció ott kezdődik, ahol valaki proaktívan keresi a lehetőségeket a hatékonyabb működésre, mindezt a megvalósítás keretein belül teszi értékessé.
A kamarai elnök rámutatott, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődést mutatott, de elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a korábbi, extenzív növekedési modell korlátai nyilvánvalóvá váltak. Ezt a helyzetet a közepes jövedelmi csapda klasszikus példájaként jellemezte, kiemelve, hogy csak azok az országok tudtak ebből kikerülni, amelyek a tudás, a technológiai fejlődés és az innováció irányába mozdultak el.
Példaként Szingapúrt, Izraelt, Írországot és Tajvant említette, amelyek nem nyersanyagaik vagy olcsó munkaerejük révén váltak sikeressé, hanem az emberi tudásra és kutatási kapacitásaikra alapozva érvényesültek a globális piacon. Az innovatív vállalkozások már ma is jól látható gazdasági eredményeket produkálnak, hiszen például a középvállalatok háromszor annyit költenek oktatásra és fejlesztésre, mint a versenytársaik, és kétharmaduk innovációval foglalkozó külön csapatot működtet.
Nagy Elek véleménye szerint ez a szemléletváltás nemcsak a vállalatokra, hanem az államra is kiterjed. A digitális, gyors és kiszámítható állam megteremtése kulcsfontosságú lépés lenne a gazdaság termelékenységének javításában, amelyhez elengedhetetlen a digitalizáció fokozott alkalmazása és az adminisztráció egyszerűsítése.
A miniszter, Hankó Balázs, előadásában a termelékenység növelésének fontosságát emelte ki, mint a magyar gazdaság bővülésének kulcselemét. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, 2040-re pedig a világ legjobb tíz országának egyikeként emelkedjen ki. Ehhez elengedhetetlen, hogy a magyar vállalkozások innovatív képességei egyre szélesebb körben érvényesüljenek.
Az elmúlt időszakban bekövetkezett átalakítások a kutatási és innovációs ökoszisztémában azt mutatják, hogy a Neumann János Program keretében új finanszírozási, szervezeti és ösztönzési modellek jöttek létre, amelyek a teljesítményalapú működésre helyezik a hangsúlyt. A kutatási pályázatok fókuszáltabbá váltak, a támogatási összegek emelkedtek, és a doktori képzésekben a gyakorlati kutatás erősítése vált hangsúlyossá.
A kutatóorvos, Peták István, a Genomate Health alapítója, saját pályájának példáján keresztül mutatta be, miként válhat egy tudományos felfedezés nemzetközi jelentőségű innovációvá. Kiemelte, hogy a jövő klinikai döntéshozatala során a szoftveres támogatás használata elengedhetetlenné válik, és a megfelelő célzott terápia kiválasztásához már nem elegendő a klasszikus diagnosztikai módszer.
Összegzésképpen tehát a magyar gazdaság innovációra és tudásra építő stratégiája kulcsfontosságú nemcsak a versenyképesség fenntartásához, hanem a jövőbeli sikeres fejlődéshez is.
