Irán nem Európa háborúja: Kalla Kallas és Donald Trump konfliktusa
Az európai politikai tájékozódásból egyértelműen kiderül, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által kért segítség a Hormuzi-szoros biztosításában nem találta meg a várva várt támogatást a 27 tagú Európai Unióban. Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és külügyi főképviselője, valamint más uniós államok képviselői világossá tették, hogy nem kívánják vállalni az Egyesült Államok zsarolását a régió védelmében.
A brüsszeli találkozón, mely március 16-án zajlott, a külügyminiszterek megvitatják Trump felhívását, amely az iráni olajhalomra rakódó feszültségekkel összefonódva, a Hormuzi-szoros védelmét célozza. A szoros rendkívül fontos kereskedelmi csatorna, hiszen a világ olajforgalmának egyötödét bonyolítják rajta, ezért az iráni fenyegetések miatt a globális olajárak is megugrottak. Az uniós tagállamok azonban elzárkóztak attól, hogy közvetlen katonai szerepvállalásra számítsanak ebben a konfliktusban.
„Ez nem Európa háborúja, de közvetlenül Európa érdekei forognak kockán” – jelentette ki Kallas a találkozót követően. Kiemelte, hogy a tagállamok egyértelmű szándéka a közel-keleti haditengerészeti misszió, az Aspides megerősítése, de a felvetett mandátumkiterjesztés iránt nem mutatkozott étvágy. Kallas szavai szerint „senki sem akar aktívan részt venni ebben a háborúban”, ami az amerikai politikai rozsdásodás egyik újabb jele.
Trump reagálva a helyzetre, a Financial Timesnak adott interjújában aggodalmát fejezte ki a NATO jövőjével kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az európai államoknak támogatniuk kellene az Egyesült Államokat, hogy megvédjék a Hormuzi-szorost. Ugyanakkor kijelentette, hogy bizakodó a francia elnök, Emmanuel Macron támogatásával kapcsolatban, azonban csalódottságát fejezte ki a brit miniszterelnök, Keir Starmer válaszával, miután az elutasította, hogy az Egyesült Királyság részt venne egy szélesebb háborúban Irán ellen.
Az amerikai politika és Európa közötti eltérés világosan látható, hiszen a német védelmi miniszter, Boris Pistorius a NATO feladatait hangsúlyozta, mondván, hogy a védelmi szövetség nem intervencionista, míg Friedrich Merz, a német kancellár is elutasította a háborúba való belépést. Luxemburg miniszterelnök-helyettese, Xavier Bettel hozzátette, hogy országuk nem fogadja el a washingtoni „zsarolást”, és elutasítja a katonák küldését.
A Trump által sürgetett katonai válaszlépés tehát elbukott az uniós egység hiányában, amely hangsúlyozza a politikai megfontoltságot az Európai Unió szempontjából, miközben a világ olajtöbblete és a piaci feszültségek továbbra is a háttérben zajlanak.
