Megfigyelő állam épül Magyarországon? A Belügyminisztérium állítása szerint a lakosságot ez nem zavarja
A közelmúltban módosított törvények nyomán Magyarországon egyre nagyobb szerepet kap az arcfelismerő technológia a rendőrségi eljárásokban. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rendszer működésével kapcsolatos hibák és az eljárásokban való visszaélések ellenére nem indultak peres ügyek a rendőrséggel szemben. A tárca állítása szerint a magyar lakosságot nem zavarja ez az innováció, még ha ennek kapcsán felmerült is, hogy az arcfelismerő szoftver téves azonosításokat végez, ami ártatlan embereket is érinthet.
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő azért fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy információt kérjen arról, hány alkalommal alkalmazták az arcképelemző rendszert szabálysértési eljárásokban. Kérdéses, hogy ezek közül hány esetben tudták azonosítani az elkövetőt a technológia segítségével. Az államtitkár azonban azt válaszolta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nem indultak kártérítési ügyek a téves azonosítások miatt, és hangsúlyozta, hogy a szabálysértési eljárások során érvényes az ártatlanság vélelme.
Rétvári Bence államtitkár arról is beszámolt, hogy 2025. április 15-től új lehetőségek nyílnak meg a rendőrség számára az arcképelemző szoftver használatának kiterjesztésével. Emellett kiemelte, hogy az ártatlanság védelmét a jogszabályok garantálják, és az arcfelismerési eredmények önmagukban nem elegendőek a felelősségre vonáshoz. Azt is hozzátette, hogy ha a személyt nem sikerül határozottan beazonosítani, akkor további intézkedések nem indíthatók ellene.
Az arcfelismerő rendszer körüli viták kapcsán egy különös ügy is napvilágra került, ahol a rendőrség tévesen gyanúsított meg egy nőt, aki a hírek szerint 170 kilométerre tartózkodott az állítólagos bűncselekmény helyszínétől. Az érintett hölgy felháborodott, hogy a rendszernek ellentmondó bizonyítékok ellenére mégis megvádolták.
Ahogy a Belügyminisztérium politikai vezetése szorgalmazza az arcfelismerés elterjedését, úgy a közvélemény körében egyre több aggodalom fogalmazódik meg a technológia precizitásával és a beleavatkozásokkal szembeni jogi védelmek hiányosságaival kapcsolatban. A kérdés, hogy a magyar állampolgárok mennyire hajlandók elfogadni egy olyan rendszert, amely potenciálisan veszélyezteti adatvédelmüket és magánéletüket.
