Brutális megszorításokra készül a német kormány, amelyek a szegényeket sújtják
A német kormány, élén a nagyobbik kormánypárttal, a kereszténydemokrata CDU-val, harsány ellenérzéseket váltott ki a polgárok és az ellenzéki pártok körében a közelmúltban bemutatott reformprogramjával. A javaslat szerint drasztikus intézkedéseket terveznek a jóléti állam korszerűsítése érdekében, amelyek között szerepel a tb-alapú fogászati ellátás megszüntetése, a kötelező munkaidő emelése, az inflációhoz kötött jövedelemadó, valamint a korkedvezményes nyugdíj eltörlése.
A reformcsomag értelmében a kormány szándéka, hogy jelentős megszorításokat vezessen be, amelyek a legnagyobb mértékben a társadalom szegényebb rétegeit érinthetik, ezzel egy időben pedig a jóléti kiadások csökkentését célozzák meg. Politikai elemzők szerint ezek az intézkedések egyértelmű támadást jelentenek az alacsony jövedelmű csoportok ellen, akik már eddig is az állami támogatásokból éltek, és akiket a jövőbeni reformok kiszoríthatnak az alapvető egészségügyi ellátásból.
A reformok igazi megdöbbenést okoztak, különösen a fogászati ellátás megszorításának felvetése, amely azt jelenti, hogy az állami költségvetésből teljesen eltűnne a fogorvosi ellátás támogatása. A Baloldali párt képviselői úgy vélik, ezzel egy új, nehezen elviselhető körülményeket teremtenek a családok számára, akiknek az élelmiszer helyett a fogorvosi kezelések finanszírozásával kell szembenézniük.
További elképzelések között szerepel a munkanélküli segélyek drasztikus csökkentése és a folyósítás idejének radikális lerövidítése. Az aktuális két év helyett csupán egy évre korlátoznák a segélyezési időtartamot, amivel évente több száz milliárd eurót spórolhatna meg az állam. A részmunkaidős foglalkoztatás jogainak korlátozása is a tervek között van, amely arra kényszerítené a munkavállalókat, hogy hosszabb munkaidőt végezzenek, hogy ezzel több adóbevételt generáljanak az állam számára.
A javasolt változtatások között szerepel a napi nyolc órás munkaidő rugalmasabb kezelésének lehetősége is, amely megkönnyítheti a munkáltatók helyzetét abban, hogy a dolgozókat akár napi 10-12 órára is beoszthassák. A tervek szerint a munkába járás során bekövetkező baleseteket ki szeretnék zárni a balesetbiztosítások fedezete alól, ami újabb kockázatot jelent a munkavállalók számára.
A gazdasági helyzet súlyossága a kormányzati tanácsadók, így Veronika Grimm nyilatkozatai szerint, már jelenlegi skálán is drámai. A német gazdaság jelenlegi szinten stagnál, és a kormány a jövőbeli kilátások mellett egyre súlyosabb problémákkal kell, hogy szembenézzen, ahogyan az állami bevételek és kiadások is egyre nagyobb feszültséget okoznak az államkasszában.
Az adózás terén is várhatóak változások: a jövedelemadót a jövőben automatikusan az inflációhoz igazítanák, miközben a társasági adókulcsot 25%-ra csökkentenék, eltörölnék a szolidaritási különadót a magasabb jövedelműek esetében. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötnék, így az várhatóan 67 év fölé emelkedhet, ami különösen hátrányos lenne a középkorú munkavállalóknak.
Ez a reformcsomag a tervek szerint megítélések szerint a középosztályt is érintené, akik egyre inkább hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel a kormány politikai nyilatkozatai ellenére, amelyek a megszorítások elkerülését ígérik, a realitás a szociális ellátórendszer radikális átalakításával fenyeget.
