Gyermekvállalás és az időzítés: Európa különböző arca
Az utóbbi években egy egyre markánsabb tendenciát figyelhetünk meg Európa-szerte: a gyermekvállalás egyre inkább elhalasztásra kerül. Az Európai Unióban a nők átlagosan 29,8 éves korukban hozzák világra első gyermeküket, ami egy évtizeddel ezelőtthez képest több mint egy évvel későbbi időpontot jelent. Magyarországon az első gyermek születésének átlagos életkora némileg korábbi, 28,8 év.
A gyermekvállalás késleltetése nem feltétlenül jelenti a gyermektelenség választását. Sőt, a statisztikák szerint bizonyos országok, ahol a nők a legtovább várakoznak a gyermekvállalással, mint például Dánia és Svédország, magasabb termékenységi rátával rendelkeznek. A bécsi egyetem demográfusa, Ester Lazzari úgy látja, hogy a változás mögött inkább a várakozás áll. Megjegyzi, hogy az emberek továbbra is vágynak gyerekekre, csupán az időzítés változott meg.
A vágyott gyermekvállalás előtt a nők általában el szeretnék végezni tanulmányaikat, anyagilag stabilabbak kívánnak lenni, és hosszabb időbe telik stabil párkapcsolat kialakítása is, mint a korábbi időkben. Vannak olyan országok, ahol a női populáció jelentős része 30 éves kor körül válik anyává, így a szülővé válás késlekedése a mai fiatalok életvitelének természetes következménye.
Ez a tendencia azonban nem mentes a kockázatoktól: a késleltetett gyermekvállalás egészségügyi következményekkel is járhat. A termékenységi problémák kockázata nőhet, ami azt jelenti, hogy később, amikor a nők készen állnak a gyermekvállalásra, lehet, hogy már nem tudják megvalósítani azt, amire régebben vágytak.
Összességében megfigyelhető, hogy az Európai Unió államai között jelentős eltérések vannak a gyermekvállalás timmója tekintetében, a nők életkorának széles spektrumával: míg Moldovában a nők átlagosan 24,7 évesen adják életüket első gyermeküknek, addig Olaszországban ez a szám már 31,8 év körül mozog. Kelet- és Közép-Európában a húszas évtized végén, míg Nyugat- és Dél-Európában inkább a harmincas évek elején válik jellemzővé az édesanyává válás.
Ez a tendencia a társadalmi elvárások, a gazdasági helyzet és az egyéni prioritások átalakulásának jele, ami új kihívások elé állítja az európai országokat a jövőben, különösen a demográfiai egyensúly fenntartása terén.
Az adatok és a kutatások folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő generációk előnyösebb környezetben nőhessenek fel, amely figyelembe veszi a szülővé válás késlekedésének hatásait is.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/gyermekvallalas-idopontja-europa-adatok.821839.html
