Megugró Sportolási Szokások Magyarországon
Alig két évtizeddel ezelőtt a magyar lakosság kifejezetten passzív életmódot élt, a sportolás iránti érdeklődés minimális volt. Nem sokkal ezelőtt azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai világítottak rá, hogy a trendek radikálisan megváltoztak. A magyarok egyre szorgalmasabban látogatják a fitnesztermeket, ezáltal új dimenzióba lép a szabadidősport hazánkban.
A jelentések szerint a sportolási arányok jelentős mértékben nőttek az elmúlt 15 év során. A KSH statisztikái alapján 2010 és 2025 között a testmozgást végzők aránya átlagosan 2010–2011-es adatokhoz képest több mint 6,7%-ról 12,2%-ra emelkedett. Különösen a nők körében mutatkozott meg a leglátványosabb fejlődés: 4%-ról majdnem 11%-ra nőtt az aktívan sportoló nők aránya a vizsgált időszakban.
Ez a trend azonban ellentmondásos, hiszen az EU által végzett nemzetközi felmérés szerint a magyarok sportolási szokásai továbbra is elmaradnak a közösség átlaga mögött. A legfrissebb 2022-es kutatás szerint a magyarok 59%-a soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány az EU-n belül. Ez a paradoxon felveti a kérdést, hogy milyen okok állhatnak a háttérben, illetve hogy milyen hatással van ez a magyar társadalom egészségügyi helyzetére.
Az ágazat a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta jelentős forráshoz jutott, azonban a szabadidősport fejlesztésére fordított összegek mindössze töredékét teszik ki a megszerzett támogatásoknak. Ezen időszak alatt a fitnesztermek száma és látogatottsága is exponenciálisan növekedett, a KSH adatai szerint a testmozgást nyújtó szolgáltatások iránti kereslet megháromszorozódott az elmúlt 15 évben, még a koronavírus-járvány ellenére is.
A járvány ellenére a fitnesztermek folyamatosan bővültek, és ennek következtében a szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma 2011-től 2023-ig közel háromszorosára nőtt, az alkalmazottak száma pedig másfélszeresére emelkedett. A szektor árbevétele is látványosan megnövekedett: míg 2011 elején még 4 milliárd forint alatt volt, addig három évvel ezelőtt már 30 milliárd forint felett mozgott az összesített érték.
A legnagyobb edzőtermek statisztikái tükrözik, hogy az egész iparág profitáló képessége az utóbbi években javuló tendenciát mutat. A 25 legnagyobb szolgáltató összesített forgalma 1,9 milliárd forintról 11 milliárd forintra emelkedett a 2011 és 2024 közötti időszakban, miközben 2023-ban már a bevétel minden tizedik forintja nyereségként maradt.
Ezek az adatok megerősítik a szabadidősport növekvő jelentőségét a társadalom életében, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy van még hova fejlődni, hogy a sportolási szokások ne csupán a fitnesztermek látogatottságával, hanem az egészséges életmóddal is összefonódjanak.
