90 éve született a magyar jazz legendája, aki autodidakta gitárosként került a legnagyobbak közé
A magyar jazz egyik kiemelkedő alakja, Szabó Gábor 1936 márciusában látta meg a napvilágot. 14 évesen kapta első gitárját, amelyen autodidaktaként hamar megtanult játszani. Tehetségét és szorgalmát a zenei világ hamar észrevette, bár sajnos korai halála megakadályozta, hogy még nagyobb sikereket érjen el. Ő volt az első magyar jazz-zenész, aki nemzetközi szinten is elismertté vált.
Szabó Gábor Budapest szülötte volt, és bár életének jelentős részét külföldön töltötte, ahol karrierjét építette, végül 1982-ben a szülővárosában hunyt el, mindössze 45 éves korában. A zenei pályafutása viszonylag későn indult, hiszen 1950-ben, 14 éves korában kezdett komolyan foglalkozni a zenével. Az első gitárját karácsonyra kapta, majd alig néhány hét tanulás után önállóan folytatta a zene tanulmányozását, nagy kitartással és elhatározással.
A zene iránti szenvedélye és tehetsége hamar magával ragadta a közönséget, de a kommunista Magyarország nem tette lehetővé, hogy jazz-zenészként elismerjék. 1956-ban, a forradalom idején, Szabó családja is elhagyta az országot, és az Egyesült Államokba emigrált.
Az amerikai élet új kapukat nyitott meg Szabó Gábor számára. Alig egy évvel az érkezése után felvételt nyert a neves bostoni Berklee Zeneiskolába, majd a Newporti Jazzfesztivál nemzetközi ifjúsági zenekarában is játszott. Karrierje az 1960-as évek elején meredeken felfelé ívelt, amikor olyan legendás zenészek mellett tűnt fel, mint Chico Hamilton és Charles Lloyd. 1966-ban megjelent az első, önálló albuma, a Gypsy ’66, amely gyorsan népszerűvé tette őt a jazz világában.
Szabó Gábor nemcsak virtuóz gitáros volt, hanem úttörő gondolkodású művész is. Kora előtt felismerte a 60-as évek zenei forradalmát, amely a jazzt is érintette. Egyik fontos megállapítása szerint a korábbi jazzforma ideje lejárt; új irányok, mint a crossover, átalakították a zenét. Ő maga is egyre inkább integrálta szerzeményeibe a magyar népzene elemeit, és más kultúrák – például az indiai és arab – hatása is megjelent játékában. A latin zene iránti szenvedélye különösen kiemelkedő volt, és egy ikonikus számát, a Gypsy Queen-t világszerte feldolgozták, többek között a Fleetwood Mac és Carlos Santana által.
A 70-es évek elejére Magyarországon is megtört a szigor, lehetővé téve Szabó Gábor számára, hogy hazalátogasson. 1974-től egyre sűrűbben lépett fel itthon, többször is koncerteket adott a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban, amelyek nagy sikerrel zajlottak. Később újra hazatért és 1978-ban a Hilton szállodában adott koncertet, ahol a Femme Fatale című albuma is megjelent a Hungaroton kiadásában.
Sajnos Szabó Gábor életében jelentős visszaeséseket is megtapasztalt. Az alkohol- és drogproblémái miatt egyre több időt töltött kórházban, miközben próbálta rehabilitálni magát. 1981 végén, pár nappal tervezett koncertje előtt súlyos betegség miatt kórházba került, és a máj- és veseelégtelenség következtében elhunyt 1982. február 28-án.
Szabó Gábor neve ma is elismert a jazz világában. 13 éves pályafutása alatt összesen 26 önálló lemeze jelent meg, és hosszan tartó hatással volt a jazz zenére. Hazai elismerése későn, de a rendszerváltás után kezdődött. A Magyar Jazz Szövetség 1992-ben díjat alapított róla, amit a kiemelkedő tehetségek kapnak. Szabó Gábor öröksége mai napig él, és emléke inspirálóan hat a zenészek generációira szerte a világban.
