Már az iráni rakéták előtt lecsapott a háború: naponta 14 milliárd forintot fizettek a magyarok
A magyar háztartások tavaly rekordösszeget költöttek energiára a háború árnyékában, hiszen már januárban, még az iráni konfliktus előfutára előtt, több mint 439 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak a jelentős energiabehozatalokra. Ez napi szinten 14 milliárd forintot jelent, ami korábban elképzelhetetlen mértékű kiadást mutat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az import mértéke megfelel a bővülő globális energiaáraknak, amelyek hatalmas stresszhelyzet elé állítják a magyar gazdaságot.
Az energiahordozók, mint a földgáz és a kőolaj, különösen kiugró mértékben drágultak, ami a kereskedelmi mérleg romlásához vezetett. A KSH friss adatai szerint 2023 januárjában 12 millió eurós külkereskedelmi többlet figyelhető meg, ami 756 millió eurós csökkenést jelent az előző évhez képest. A kivitel volumene 9,9%-kal csökkent, míg a behozatalé 2,3%-kal nőtt, utóbbi a legrosszabb teljesítmény a legutóbbi esztendő azonos időszakában.
Ezek az adatok rávilágítanak, hogy a hazai fogyasztók mennyire ki vannak téve a globális energiaárak ingadozásának, különösen a háborús helyzetek idején. A tavalyi szezonban az energiahordozók exportja 10%-kal csökkent, míg az importja 9,8%-kal emelkedett; ez a tendencia jelentősen hozzájárult a kereskedelmi mérleg romlásához.
Orbán Viktor kormányfő is megemlítette, hogy Magyarország egy ukrán olajblokád következtében szenved a korlátozásoktól, ám ezen felül az iráni helyzet is tovább fokozhatja a globális energiaválságot. A várakozások szerint, ha a Hormuzi-szoros lezárásra kerülne, az olajárak drámai emelkedésére, akár 100 dollár fölötti árcédulákra is számíthatunk. A jelenlegi inflációs környezetben egy tizedes emelkedés az inflációt 0,45 százalékponttal fokozhatja, mivel Magyarország erősen függ az importált energiahordozóktól.
A gazdasági helyzetet tovább bonyolítja, hogy az energiahordozók iránti igény növekedése olyan költségeket teremt, melyek a háztartások számára súlyos terheket rónak. A KSH datái szerint idén januárban a külső forrásokból érkező energiahordozókért 1143,3 millió eurót fizettünk, ami 439,4 milliárd forintot tesz ki, tette közzé a statisztikai hivatal. Az adatok mellett a hazai energiaimportért való kiadások folyamatosan meghaladják a korábbi évek átlagát, főleg a háborús kontextusra való tekintettel.
Mindezek az adatok és események világosan mutatják, hogy Magyarország gazdasága egy zűrzavaros, külső hatásoknak kitéve áll, ahol a jövőbeli prognózisok kedvező alakulása erősen kérdéses. Az inflációs nyomás és a globális energiapiacok hullámzása miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül a lakosság, amely keresleti sokkokkal szembesül. A gazdasági szakemberek figyelme ezeken a kihívásokon van, amelyek megoldásához szakszerű lépések szükségesek a kormány részéről.
