Made in EU helyett Made in Hungary? A következmények kérdése
Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy 2026. február 1-től 10%-os büntetővámot vet ki az Egyesült Államokba érkező árukra nyolc európai országgal, köztük hat EU-taggal szemben. Az intézkedés a Grönlandért folytatott amerikai törekvések ellenállása miatt történik. A kérdés most az, hogy mindez milyen hatással lesz Magyarországra, és hogy elegendő-e a „Made in Hungary” felirat ahhoz, hogy elkerüljük a büntetővámokat.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója, hangsúlyozta, hogy az amerikai vámhatóságok nem csupán a címkézés alapján döntenek, hanem figyelembe veszik a termék valódi származási helyét is. Ez azt jelenti, hogy a magyar piacon gyártott termékeknél, mint például a Mercedes-Benz autók, ha a végső gyártás valóban Magyarországon történik, akkor megkapják a „Made in Hungary” címkét. Ezzel szemben, ha csupán a termék átcsomagolására kerül sor, annak származását nem lehet légies címkézéssel megváltoztatni.
Az amerikai vámkezelés során a termék származásának meghatározása kulcsszerepet játszik. Itt jön képbe a „substantial transformation” elve, amely azt jelentheti, hogy egy termék valódi származási helyét a helyi feldolgozás és hozzáadott érték határozza meg. Ha a termék jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, akkor jogosan címkézhető Made in Hungary-ként. Azonban, ha csupán minimális változtatások történnek, ez nem elegendő ahhoz, hogy a termék származását jogszerűen módosítsák.
A vámunió keretein belül viszont felmerül a kérdés, hogy az amerikai vámhatóságok hogyan értelmezik az EU-n belüli gyártási jogszabályokat. A magyar kereskedelemben így különösen fontos, hogy a gyártási láncok átalakítására figyelmet fordítsanak. A nem érintett EU-tagországokba való termelés áthelyezése, ha ez a vámok szempontjából kedvezőbb lehetőségeket kínál, rövid távon versenyelőnyt jelenthet Magyarország számára.
Pásztor Szabolcs megjegyzése szerint abban az esetben, ha a büntetővámokat valóban országonként kezelik, a további következmények megjelenhetnek a tagállamok között, mivel az agresszív vámellenőrzés a politikai döntéshozók válaszát is megkövetelheti. A Hiány mértéke és annak politikai kezelése azonban belső feszültségeket is generálhat az EU tagállamai között.
A helyzet komolyságát focozálva, a helytelen származásfeltüntetés jogi következményeket hozhat magával, mint például bírságok, szankciók vagy a termékek lefoglalása. A vámkezelés keretein belül a pontos nyilatkozatok és dokumentációk vizsgálata rendkívül lényeges, mivel a hibák súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak a cégek számára.
Összességében elmondható, hogy a „Made in Hungary” címkézés önmagában nem elegendő a büntetővámok elkerülésére, ha a termék származása nem felel meg a szükséges kritériumoknak. A szakszerű gyártási folyamatok és a megfelelő jogi keretek betartása elengedhetetlen a magyar gazdaság érdekében
