Illegális vape-ek Európában: Ráfizetni tűnik az olcsóbb alternatívákra
Az illegális nikotintartalmú termékek feketepiaca ma már nem csupán a hagyományos cigaretták köré épül. Az új alternatívák megjelenése, különösen az ízesített elektronikus cigaretták (vape) népszerűsödése, a jogsértő kereskedelem figyelembe vételét sürgeti. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezek az illegális termékek, melyek gyakran színes, játékokra hasonlító megjelenésűek, leginkább a fiatalok, különösen a 18 év alatti korosztály célpontjaivá váltak.
Az egyre súlyosbodó feketepiaci tendenciákról Christos Harpantidis, a Philip Morris International (PMI) globális ügyekért felelős vezetője beszélt a Delphi Gazdasági Fórumon. Rávilágított, hogy az illegális kereskedelem „jelentős problémát jelentett, amely folyamatosan növekszik”, és úgy véli, hogy a problémának nem kap megfelelő figyelmet, pedig az ilyen kereskedelem következményei messze túlmutatnak a gazdasági hatásokon.
Harpantidis a Fraunhofer Intézet legfrissebb kutatására hivatkozott, amely megállapította, hogy az Európai Unióban forgalmazott vape-termékek közel fele, 48% illegálisan kerül a piacra. A feketepiac értéke mára meghaladta a 6,6 milliárd eurót, és a trendek folytatódása esetén 2030-ra ez a szám akár 10,8 milliárd euróra is nőhet.
A feketepiac felvirágzása nem csupán az európai gazdaságra van kihatással, hanem komoly fogyasztóvédelmi és egészségügyi következményekkel is járhat. Harpantidis szerint a folyamat logikája egyszerű: amikor a legális termékek ára hirtelen növekszik, a fogyasztók az olcsóbb, de ellenőrizetlen forrásokhoz fordulnak, ami kockázatos lehet, hiszen hamisítványokba futhatnak bele, amelyeket soha nem ellenőriztek.
A feketepiac okozta problémák sokrétűek. Harpantidis kiemelte, hogy az állam kieső bevételei bűnszervezetekhez kerülnek, miközben az illegális termékek minősége nem ellenőrzött, így a fogyasztók nem tudják, mit vásárolnak. Az új helyzet kérdéses: milyen összetevőket használnak a vásárlók, és ez milyen egészségügyi kockázatokkal jár?
A PMI vezetője hangsúlyozta, hogy az adóemelés önmagában nem elegendő lépés. A piaci valóságot és a fogyasztói igényeket is figyelembe kell venni. Ő úgy véli, hogy „a megfizethetőség kulcskérdés”, és racionális megközelítésre van szükség a kiskereskedelmi árak meghatározásában, hogy elkerüljék a túlzott árkülönbségeket.
A fiatalok védelme közös felelősség
Harpantidis szerint a 18 év alatti fiatalok védelme az európai diskurzus egyik legérzékenyebb témája. A szakember hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a fiatalok sem legális, sem illegális nikotintartalmú termékeket ne használhassanak. Ugyanakkor e probléma megoldása rendszerszintű megközelítést követel, amely nem kizárólag egyetlen szereplő hatáskörébe tartozik.
A dohányipari szereplők, így a PMI is, mindent megtesznek annak érdekében, hogy termékeik kizárólag felnőttek számára legyenek elérhetők. A cég aktívan együttműködik a hatóságokkal és kiskereskedőkkel, de tudatosítják, hogy az egyes intézkedések önmagukban nem elegendőek. A fiatalkorúak védelme közös felelősség, amelyhez az összes érintett szervezet összehangolt fellépése szükséges.
A PMI megoldási javaslata közt szerepel, hogy „megfelelő bírságszintek bevezetésére van szükség, valamint szankcionálni kell azokat, akik kiskorúaknak nikotintartalmú termékeket értékesítenek”, emellett rendszeres ellenőrzésekre is szükség van, hiszen jelenleg sok helyen minimálisak az ilyen jellegű állami felügyeletek, míg más területeken, például a közlekedési szabálysértéseknél, sokkal intenzívebb a hatósági kontroll.
A magyarországi helyzet
Magyarországon a kiskereskedelmi rendszer szigorúan korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését a nikotintartalmú termékekhez, és a hatóságok rendszeresen végeznek próbavásárlásokat, hogy ellenőrizzék a jogszabályok betartását. Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) hangsúlyozza, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szigorúan szabályozza az ilyen termékek értékesítését, és bármilyen eltérés – legyen az internetes kereskedelem vagy utcai árusítás – szigorú hatósági intézkedéseket von maga után.
