Gyengülő forint és kamatcsökkentési lehetőségek
A legfrissebb elemzői vélemények szerint a magyar monetáris politika jelentős fordulóponthoz érkezhet. Az MBH Bank prognózisa alapján várható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már júniusban megkezdheti a kamatcsökkentés ciklusát. Tóbiás Boldizsár elemzése alapján az utóbbi hetek pénzpiaci mozgásai kedvező feltételekhez vezettek a lazító intézkedésekhez, azonban a jegybank valószínűleg körültekintően fog eljárni.
Az MNB alapkamatja jelenleg 5,5 százalékra emelkedett, és várható, hogy a következő lépések során a kamatcsökkentés üteme lassabb lesz, mivel az infláció a második félévben újra emelkedésnek indulhat. E változások nemcsak a hitelpiacot érinthetik, hanem a forint és az állampapírok sorsát is jelentősen befolyásolják.
Bár az első negyedéves GDP-adatok kedvezőbbek voltak a vártnál, az MBH továbbra is 1,6 százalékos növekedést prognosztizál 2026-ra. Figyelembe kell venni a magyar gazdaságra leselkedő külső kockázatokat is, beleértve a gyenge mezőgazdasági teljesítményt és a közel-keleti feszültségek, különösen az iráni helyzet hatásait. Pozitívabb kilátások várhatóak 2027-re, ahogyan az uniós támogatások beáramlása és új ipari kapacitások fejlődése akár 3 százalék fölötti növekedést is hozhat.
A forint erősödése is megérdemli a figyelmet: az MBH megállapítása szerint az elmúlt időszakban túlzottan megerősödhetett a forint, és a nyári hónapokban reálisabbnak tűnik a 360-370 forintos euróárfolyam. Az őszre pedig a becslések alapján az euró jegyzése ismét 370 forint fölé emelkedhet. Így bár az erős forint rövid távon gátat vet az inflációnak, az exportáló vállalatok helyzetét rontja, és a gazdasági politikai döntéshozók is arra számítanak, hogy a jövőben nem lesz fenntartható egy ilyen magas hazai valutaérték.
A bank lefelé módosította inflációs előrejelzését is: a korábbi 3,4 százalék helyett már 3,0 százalékos éves inflációt várnak, míg 2027-re ezt 3,9 százalékra csökkentették. Az erős forint hozzájárult a kedvezőbb inflációs adatokhoz, azonban számos tényező, mint például a közel-keleti konfliktus miatt növekvő energiaárak, ismét felfelé nyomhatják az árakat. Az üzemanyagárak védett státuszának esetleges megszüntetése is teret adhat a jövőbeli áremelkedéseknek, miközben az árstopok kivezetése fokozatos lehet. Ennek inflációs hatása hosszabb idő alatt érzékelhető a gazdaságban.
Az államháztartási hiányra vonatkozó prognózisaik szerint az MBH most már 6,1 százalékos GDP-arányos deficitet vár 2026-ra, 2027-re pedig 5,2 százalékra mérséklődhet a hiány. Ezen adatok korábban még 5,6, illetve 4,8 százalékra vonatkoztak. Az új kormány által beígért intézkedések kihatással lehetnek a költségvetésre, ám jó hír, hogy a kabinet több programot a költségvetés helyzetéhez fog kapcsolni, ami a piac számára biztató jelet jelenthet.
Az áfacsökkentés lehetősége a közeljövőben a napirendre kerülhet, míg a személyi jövedelemadó mérséklése valószínűleg csak 2027-re valósulhat meg. A költségvetési helyzet jövő évi javulását több tényező, mint például uniós források beáramlása, egyszeri kiadások kifutása, valamint a vártnál gyorsabb csökkenés a kamatkiadások terén is támogathatja. Mindezen tényezők akár 0,1–0,2 százalékponttal is javíthatják a költségvetési egyenleget 2027-ben.
