A fiatalok foglalkoztatási és tanulási helyzete: a számok árnyékában
2023-ra a fiatal, 15-24 éves korosztály munkanélküliségi és tanulási statisztikái élesen kiemelik a változó társadalmi trendeket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ez a csoport jelentős előrelépéseket tett, mivel azok aránya, akik se nem dolgoztak, se nem tanultak, 9,8 százalékra csökkent. Ez a csökkenés 0,8 százalékponttal kedvezőbb az előző, 2021-es adatoknál. Azonban a fiatal nők körében hosszú ideje magasabb a tétlenségi mutató, 2023-ban is 2,5 százalékpontos eltérést mutatva a férfiakhoz viszonyítva.
Korszakok és válságok nyomában: hogyan alakult a fiatalok inaktivitása?
A 15-24 éves korosztály inaktivitási aránya már a 2000-es évek elején figyelmet kapott. Ekkor a mutató 15,4 százalékon állt, majd a 2008-as gazdasági válság előtti időszakban fokozatosan csökkent 11,5 százalékra. Azonban a válság újabb lökést adott a tétlenség növekedésének, amely 2013-ban érte el csúcspontját, visszakerülve a 2000-es szintre.
A 2020-as koronavírus-járvány rövid időre megszakította a csökkenő tendenciát. A munkahelyek elvesztése és a lockdown intézkedések hatása mély nyomot hagyott a fiatalok helyzetén. A járvány utáni helyreállás eredményeképpen azonban 2023-ra újabb csökkenés volt megfigyelhető, az adatok visszatértek a kedvezőbb értékekhez.
A korosztályok közötti különbségek és nemi sajátosságok
A 15-19 évesek, akik többségében még diákok, alacsonyabb munkanélküliségi rátát mutattak. 2023-ban ez az érték mindössze 6,2 százalék volt, ugyanakkor a lányok esetében 1,6 százalékponttal magasabb. A 20-24 éves korosztályban az arány több mint kétszerese volt a fiatalabb csoportnak, 13,3 százalék. Itt is megfigyelhető volt a nemek szerinti eltérés, amely nagyobb hangsúlyt kapott.
Regionális eltérések: Budapest és a vidék ellentéte
Földrajzilag Budapest mindig is kiemelkedett a kedvezőbb mutatókkal: 2023-ban itt a nem dolgozó, és nem tanuló fiatalok aránya 3,9 százalékra csökkent. Azonban Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön ugyanez az arány drámaian magas volt, 16,7 százalékkal és 13,6 százalékkal. Ezek a régiók nemcsak munkanélküliségtől, de alacsonyabb iskolázottsági aránytól is szenvednek, ami tovább nehezíti az előrelépés lehetőségét.
Felsőfokú végzettséggel kecsegtető esélyek
A 25-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 2023-ra elérte a 30,1 százalékot, ami az elmúlt két évtized pozitív tendenciáinak eredménye. Érdekesség, hogy a nők körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jóval magasabb, 36,5 százalék volt, szemben a férfiak 24,1 százalékos adatával.
A főváros ebben az értelemben is kiemelkedő. Budapesten az emberek közel fele, 48,3 százaléka rendelkezik felsőfokú diplomával. A 25-34 évesek között ez az arány még magasabb, elérve a 60,9 százalékot, míg a vidéki régiók továbbra is elmaradnak az országos átlagtól.
Munkaerőpiac és nemek: kihagyott lehetőségek vagy strukturális akadályok?
A vizsgált időszakban a férfiak körében a munkalehetőség hiánya, valamint az egészségügyi problémák játszottak szerepet abban, hogy nem találtak munkát. A nők helyzetét leginkább családi kötelezettségek, például gyermekgondozás befolyásolták. Különösen figyelemre méltó, hogy a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok több mint 60 százaléka nem is kereste aktívan a munkavállalás lehetőségét 2023-ban.
A számok tehát világosan tükröznek egy strukturális problémát: a fiatal generációk számára az oktatási és munkaerő-piaci lehetőségek nem egyformán hozzáférhetők az ország különböző pontjain, és nemek szerint is jelentős különbségek tapasztalhatók. A kérdés csak az, hogy a jelenlegi trendek elegendőek-e a mélyreható változásokhoz, vagy csupán egy rövidtávú javulásán tanúskodunk.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ksh-fentarhatosagi-celok-oktatas-munka-szegenyseg.808768.html
