Körforgásos Gazdaság és Fenntarthatóság Magyarországon: Jelenlegi Állapotok és Kilátások
A legújabb felmérések rávilágítanak arra, hogy a fenntartható fejlődés felé vezető úton Magyarországon a vállalatok 64%-a már alkalmaz valamilyen formáját a körforgásos gazdaságnak. Ekkor mégis, a komplex megoldások terjedése stagnáló tendenciákat mutat, ami aggasztó. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által közzétett tanulmány hangsúlyozza, hogy a körforgásos integráció fejlődési potencialitása jelentős, de a megvalósítás menete lassú.
Márta Irén, a BCSDH igazgatója, rámutatott, hogy a körforgásos célkitűzések már a vezető vállalatok 75%-ának portfóliójában megtalálhatóak, míg 49% már méri a körforgásos teljesítményt. Az ipar szereplői egyre inkább felismerik a körforgásos gazdaság nyújtotta lehetőségeket, mint a költséghatékonyság, ellátásbiztonság, új üzleti modellek kialakítása, valamint a dekarbonizációs célok elérése.
A felmérés adatai szerint a vállalatok 48%-át az erőforrás-hatékonyság motiválja leginkább a körforgásos gazdaságra való áttérésben. Különösen hangsúlyozható, hogy a hulladékgazdálkodás és a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése célkitűzésekkel bír a vállalatok 59%-a és 49%-a részéről. Azonban, a komplexebb körforgásos tevékenységekkel kapcsolatos célkitűzések háttérbe szorulnak, mivel sokan a könnyen implementálható, már működő megoldásokra támaszkodnak.
A körforgásos gazdaság állapotáról szólván, Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója, elmondta, hogy a növekvő anyaghasználat következtében az anyagáramok csupán 6,9%-át tekinthetjük körforgásosnak, ami csökkenést jelent az előző évhez képest. Magyarország említésekor kulcskérdés, hogy míg a nemzeti teljesítmény alacsonyabb az európai átlaghoz képest, a hazai vállalatok nem feltétlenül teljesítenek rosszul, ha az ökológiai lábnyom mértékét vizsgáljuk.
A gazdasági rendszerek folyamatosan növekvő erőforrásigénye, mely jelen életmódunk fenntartásához 1,75 Földnyi erőforrást igényel, sürgeti az átmenetet a körforgásos gazdaság irányába. Az ökológiai rendszerek nem képesek lépést tartani ezzel az igénnyel, miközben a valós társadalmi szükségletek kielégítéséhez elegendő lenne 30%-kal kevesebb anyag felhasználása. Erre a problémára a tudásmegosztás, példamutatás, és az innovációk bemutatása nyújthat megoldást, amelyeket a BCSDH által szervezett Circular Economy HOTSPOT fórum célja is szolgál majd októberben.
Összességében, bár Magyarország elmarad a kívánt körforgásos gazdasági modellek terjedésében, a potenciál jelentős, és a jövő bizonyos lehetőségei máris a láthatáron vannak. A megfelelő lépések megtételével a vállalatok hasznot húzhatnak a várt elmozdulásból, hiszen a körforgásos gazdaság nem csupán környezeti szempontból fontos, hanem a gazdasági teljesítmény növelésére is serkentheti az iparágakat.
