Orbán Viktor új stratégiát hirdetett Brüsszel ellen: Ki tudja kihasználni Trump hátszelét?
Bóka János, az uniós ügyekért felelős magyar miniszter nemrégiben meglepetést okozott azzal, hogy bejelentette: a magyar kormány egy alapos átvilágítás keretében fogja megvizsgálni az Európai Unió intézményeinek hatásköreit. Az előkészületek célja, hogy feltárják, hogyan bővítették az EU hatáskörét az elmúlt évek során, és mit jelent ez a jogállamiság és a kultúra szempontjából.
A háttérben Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet szakértője áll, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós intézmények döntései sok esetben homályosak, és nehezen átláthatóak. Jelenleg az EU bíróságainak pártossága is komoly kérdéseket vet fel, hiszen a bírók függetlensége elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamokban biztosítva legyen a jogállamiság. Az, hogy egy uniós bíró politikai kapcsolatokat ápol, már maga is kérdéseket vet fel a függetlenségével kapcsolatban.
Zemplényi Lili azt is megjegyezte, hogy a miniszter bejelentésével a társadalmi tudatosság növelése is a célja. Rámutatott, hogy a fiatalok számára fontos, hogy megértsék, nem minden uniós intézkedés a közérdeket szolgálja. A cél az, hogy a társadalom rezilienciája megerősödjön az EU esetleges vitatható lépéseivel szemben.
Kérdéses, hogy a magyar kormány valóban képes lesz-e hatékonyan fellépni Brüsszel döntései ellen, miközben Orbán tudatosan hangsúlyozta, hogy minden vitát önállóan kíván megvívni. Az amerikai támogatás kérdése jelenleg bizonytalan, hiszen a Trump adminisztráció hozzáállása nem garancia arra, hogy a magyar érdekek érvényesülni fognak az uniós politikában.
Az EU-ban uralkodó politikai feszültségek és a szankciós politikák mind erősítik a kérdéses helyzetet. Zemplényi Lili kiemelte, hogy a jövőbeli fejlemények sok szempontból dőlhetnek el, különösen a szankciós politika és az energetikai kérdések kapcsán.
Egy elemző arra figyelmeztetett, hogy Trump esetleges támogatása csalóka lehet, mivel az Egyesült Államok eddigi lépései nem mindig voltak előnyösek Magyarország számára. Az eddig elhangzottak alapján látszik, hogy a budapesti kormány igyekszik egyensúlyozni az uniós elvárások és a nemzeti érdekek között, miközben az alternatív megoldások keresésén dolgozik.
Az EU jogállami kritikái és a visszaélések
A Nézőpont Intézet összegyűjtött négy kiemelkedő pontot, amely a jogállamisági kritikák és az uniós intézmények hitelességének csorbulására vonatkozik. Ezek közé tartozik a következmények nélküli korrupciós ügyek áldozatává vált bizalom, a lobbizás és az összeférhetetlenség kockázatai, az NGO-k finanszírozási mechanizmusainak átláthatatlansága, valamint a rendszerszintű kettős mérce, amely jelentősen sérti a jogbiztonságot az EU-n belül.
A jogállamisági problémákra vonatkozóan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által vezetett testület folyamatosan keresi a megoldásokat, azonban az intézményi reformok eddig elmaradtak. Az uniós intézmények átláthatóságának javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a figyelmet a már létező korrupciós botrányokra irányítsák.
Ahogy a politikai elemzők megfogalmazták, a közeljövő kimenetele addig is kérdéses marad, míg az uniós intézmények nem mutatnak valódi politikai akaratot a helyzet kezelésére. Különösen aggasztó, hogy a tagállamok jogállamisági eljárása során mutatott inkonzisztencia tovább mélyítheti a politikai válságot, amelyért az EU jogállami kritériumainak betartása egyértelműen felelőssé tehető.
Forrás: www.economx.hu/belfold/boka-janos-jogallamisag-europai-unio-nezopont-zemplenyi-lili.819304.html
