Zárt ajtók mögött: az EU és a Nyugat-Balkán ügye
A Nyugat-Balkán uniós bővítése egy hosszú és keservesen vánszorgó folyamat. Az érintett országok, mint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia, átlagosan 14,5 éve várják, hogy beléphessenek az Európai Unióba. A Magyar Külügyi Intézet által szervezett Budapest Balkans Forum egyik pódiumbeszélgetésén Szijjártó Péter külügyminiszter kendőzetlenül beszélt a helyzetről.
A bővítés elmaradásának következményei
Szijjártó szerint a Nyugat-Balkán csatlakozási lehetősége egy szomorú történetet idéz, amelyben mindig beszélnek a bővítésről, de konkrét megoldások sosem születnek. Utoljára Horvátország csatlakozott az EU-hoz még 2013-ban, azóta a közösség csak stagnálást mutat gazdasági és biztonsági téren.
A külügyminiszter szerint érthetetlen, miért vesztegetünk el ilyen lehetőséget. Az EU jelenlegi helyzete sürgetővé teszi a frissítés és bővítés szükségességét, és a Nyugat-Balkán országai ebben kulcsjelentőségű szereplők lehetnének. Ha a hozzájuk való közeledés elmarad, az űrt gyorsan kitöltik más, külpolitikai érdekekkel rendelkező felek.
Kettős beszéd a bővítés kérdésében
A nyilvánosság előtt számos uniós vezető retorikailag támogatja a Nyugat-Balkán integrációját, de a zárt ajtók mögött már egészen más a helyzet. Szijjártó Péter azt állítja, hogy a tagállamok többsége titokban ellenzi a térség bővítését. Az integráció valódi támogatói kisebbségbe szorulnak a döntéshozatali szinteken, miközben a politikai és gazdasági nyilatkozatok csupán frázispufogtatást jelentenek.
Ukrajna és a Nyugat-Balkán párhuzama
Szijjártó élesen bírálta azokat a vélekedéseket, amelyek szerint Ukrajna előbb válhatna az EU tagjává, mint a Nyugat-Balkán országai. Véleménye szerint Ukrajna jelenlegi állapota nem veti fel a csatlakozási kritériumok gyorsabb teljesítésének reális lehetőségét. „Nevetségesnek” nevezte, hogy valaki ezt másként gondolná.
Kiemelte: az Európai Uniónak igazságosan kell kezelnie a tagjelölteket, és el kell kerülnie a Nyugat-Balkán országainak megalázását. Az integrációs eljárásnak következetesnek és méltányosnak kell lennie minden érintett állammal szemben.
A magyar álláspont és a konklúzió
Magyarország egyértelműen elkötelezett a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása mellett, különösképpen Szerbia kérdésében. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU-nak erősítenie kellene szerepét a térségben, és meg kellene kezdenie a csatlakozási tárgyalások érdemi előmozdítását. Ezzel szemben zavarba ejtő passzivitás és megosztottság uralja a helyzetet.
A külügyminiszter szerint megdöbbentő, hogy a tagállamok tétlenségükkel és lassúságukkal vonakodnak kinyitni az ajtókat azok előtt, akik valóban elkötelezettek az integráció mellett. Ha az EU nem mozdul, más erők léphetnek a helyére a térség geopolitikai és gazdasági terében, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat maga az Unió számára is.
