Döbbenetes folyamatok zajlanak a magyar albérletpiacon
Május hónapban a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe szerint országosan a lakbérek nem tapasztaltak jelentős változást az áprilisi adatokhoz képest: a bérleti díjak stagnáltak. A fővárosban azonban egy minimális, 0,2%-os csökkenés volt megfigyelhető. Éves szinten viszont országosan 5,6%-os, Budapesten pedig 4,9%-os emelkedés tapasztalható a lakbérek terén.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője megjegyezte, hogy nem csupán az árak mozgása a lényeges, hanem az is, milyen folyamatok befolyásolják a jelenlegi piaci dinamikát. Az élénkülő kereslet mellett egy széleskörű kínálat alakult ki, ami az elmúlt évekhez képest szokatlan mértékű.
Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten a bérbeadásra kínált lakások mennyisége éves szinten 2,9%-kal, míg két és három év alatt 9,8%-kal és 35,7%-kal bővült. Habár a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban éves összevetésben 13,4%-os visszaesés mutatkozik, három év alatt 48,4%-os növekedést tapasztalhatunk a kínálat terén.
A keresleti oldal változásai
A kereslet szokatlan mintázathal azt mutatja, hogy 2026 májusában, a legfrissebb adatok alapján, a kiadó lakások iránti telefonos érdeklődés meghaladta az 98 ezer hívást. Ez a szám még a januári időszak csúcsát is túlszárnyalja. Balogh László hozzátette, hogy a kereslet növekedése részben annak tudható be, hogy a lakbérek emelkedése mérsékeltebb lett, miközben a jövedelmek növekedése gyorsabb ütemet mutatott. Ez a bérlők számára kedvezőbb megfizethetőséget teremtett.
Az első lakásvásárlók egy része azonban önerőproblémákkal küzd, hiszen a megyeszékhelyeken a 30 millió forint alatti eladó lakások száma limitált. Budapesten a legolcsóbb ingatlanok körülbelül 54 millió forintba kerülnek, ami jelentős saját tőkét igényel, így sokan a bérlés mellett döntenek, ami a közelgő nyári albérletszezont megelőzően is növelheti az érdeklődést.
A kínálat jövője és a bérleti díjak alakulása
Fontos kérdés, hogyan alakul a kiadó lakások kínálata a következő hónapokban. Mivel a befektetői szemszögből a lakáskiadás hozama már kevésbé vonzó, a fővárosban és a megyeszékhelyeken 4,5%-os bruttó hozam érhető el, míg a nettó jövedelem körüli arány 3%-ra tehető. Az állampapírok hozamszintje ezen a területen is magasabb lehet, ami még inkább kérdéseket vet fel a lakáskiadások jövőjével kapcsolatban.
Az ingatlan.com által végzett elemzés szerint a június eleji adatokat nézve a fővárosban a bérleti díjak mediánja 260 ezer forint volt, ami a legdrágább és leggazdaságosabb kerületek között 140 ezer forint eltérést mutat. Az albérletek ára között szűk keresztmetszet figyelhető meg, ami lehetetlenné teszi a 200 ezer forint alatti ajánlatok széleskörű keresletét.
Debrecen továbbra is a legdrágább város vidéken, 220 ezer forintos medián bérleti díjával. Győr és Szeged a 200 ezer forintos szint környékén helyezkedik el, míg a legolcsóbb településeken, mint például Békéscsaba, a medián bérleti díj 110 ezer forint körül mozog. Ily módon a vidéki városok többségének bérleti díjai 150-200 ezer forint között változnak, ami a bérlők számára kedvezőbb helyzetet teremthet a jövőben.
Szorosan figyelemmel kell követni, hogy a bérleti piacon milyen irányba alakulnak a dolgok: ha a kínálat tartósan magas marad, az mérsékelheti a lakbérek emelkedését, de ha a befektetői tevékenység lecsökken, vagy a keresleti oldalulesőt megerősödik, az újra emelkedő árakat eredményezhet.
