Katasztrofális állapotok a közoktatásban: Robbanás előtti helyzet
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) drámai figyelmeztetése szerint a magyar közoktatás előtt súlyos kihívások állnak, amelyek a demográfiai válságból és a sajátos nevelési igényű tanulók számának növekedéséből fakadnak. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a közoktatás már „robbanás előtti állapotban” van, és ha a döntéshozók nem cselekednek időben, azok súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.
Az elmúlt tíz évben a születések száma hazánkban 22,5 százalékkal csökkent. Míg 2015-ben 110 800 gyermek jött a világra, addig 2024-re ez a szám várhatóan 84 300-ra esik vissza, és 2025-re még drámaibb csökkenést jósolnak – mindössze 77 600 újszülött.
A jelzett problémák hátterében nem csupán az európai tendencia áll. Totyik Tamás szerint három sajátosan magyar tényező gyorsította fel a népességfogyást: a fiatalok külföldre való távozása, a stagnáló gazdasági helyzet, továbbá a kormány által fenntartott háborús pszichózis miatti szorongás. A családtámogatási rendszer és az adókedvezmények nem tudták ellensúlyozni ezeket a negatív hatásokat.
Visegrádi országokkal való összehasonlítás
Figyelemreméltó, hogy a visegrádi országokhoz képest Magyarország nem tudott kedvezőbb demográfiai pályára állni, holott itt működött a legkiterjedtebb családtámogatási rendszer. Ennek ellenére a számok Magyarországon hasonlóan romlanak, mint más V4-es országokban, például Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában. Az oktatás lesz az első komoly áldozata a közelgő demográfiai összeomlásnak, és már most is látszanak azok a térségek, ahol az intézményi fenntarthatóság kérdésessé válhat.
Az elmúlt évek során több helyen 30 százalékot meghaladó visszaesést tapasztaltak a születésszámban. E példaértékű járások között említette a Sellyei, Bonyhádi, Tolnai, és különösen Budapest kerületeit, ahol a csökkenés hatása már most is jelentős: a VI. kerületben 26, a VIII. kerületben 30, a V. kerületben pedig 48 százalékos a visszaesés.
Óvodák és iskolák jövője
Totyik Tamás előrejelzése szerint 2027 körül az óvodákban, majd 2030-ra az alsó tagozatokban is érezhető lesz a gyermekek számának csökkenése. Az intézmények közötti „harc a gyermekekért” már most is megfigyelhető, ahol néhány óvoda kétéveseket is felvesz, hogy fenntartsa a csoportlétszámokat.
A demográfiai visszaesést azonban nem szabad egyszerű megszorító intézkedésekkel kezelni. Totyik úgy véli, lehetőség kínálkozik az osztálylétszámok csökkentésére és a diákokra irányuló nagyobb figyelem megvalósítására. A szabaduló forrásokat a közoktatás reformjára kellene fordítani, nem pedig elvonni az ágazattól.
Az SNI-s tanulók számának növekedése
A közoktatásban egy másik, ellentétes trend is megfigyelhető: a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma drámaian emelkedik. Még a 2001/2002-es tanévben 58 615 SNI-s diákot regisztráltak, míg a 2024/2025-ös tanévben már 109 430-at várnak, ami közel kétszeres növekedést jelent. Ez részben a diagnosztikai rendszer javulásának és a kedvezőtlen környezeti hatásoknak tulajdonítható.
A szakemberhiány is súlyosbítja a helyzetet. Habár nőtt a gyógypedagógusok és iskolapszichológusok száma, ez nem követi az SNI-s gyermekek számának emelkedését. Ma az érintett diákok mintegy 72 százaléka többségi iskolákban tanul, ami új terhet ró a pedagógusokra.
Következtetések és jövőbeni lépések
Totyik Tamás figyelmeztet, hogy a közoktatás átalakítása elkerülhetetlen, és hangsúlyozza, hogy a változtatásokat nem politikai kampányok keretében kell meghozni. Valódi társadalmi párbeszéd szükséges a jövő iskolahálózatáról, különösen azokon a településeken, ahol az iskola az utolsó működő közintézmény.
A demográfiai válság immár a jelen problémája, és a kérdés már nem az, hogy szükség lesz-e radikális oktatáspolitikai lépésekre, hanem hogy a döntéshozók képesek lesznek-e ezeket végrehajtani. Totyik figyelmeztet: ha nem indul el az átfogó reformfolyamat, akkor nemcsak az oktatási rendszer, hanem az egész magyar gazdaság megfizetheti az árát.
Kérdés, hogy lesz-e politikai bátorság a szükséges döntések meghozatalára a jövő érdekében.
