Gazdasági Hidegzuhany a Választási Hajrában: Jöhet a Fekete Leves
A kormányzati optimizmus ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a piaci elemzők egyöntetűen visszavágták a növekedési várakozásokat 1,7 százalékra. Ez a szám a gyakorlatban stagnálást jelent, különösen a választások utáni hetekre előrejelzett inflációs gyorsulás és költségvetési szigor mellett.
Orbán Viktor, a miniszterelnök, már hónapok óta hangoztatja, hogy a béke megléte szükséges a gazdasági növekedéshez. Rámutatott, hogy mivel a gazdaságunk lejtmenetben van, fontosabb, hogy a meglévő pénzt itthon költsük el, ahelyett, hogy másnak adnánk. A versenyképesség javításához pedig az energia árának csökkentésére van szükség, amit „egyszerű” döntésekkel szeretne elérni.
A szakértők, miként Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, is megerősítik, hogy a gazdaság a kormány prioritása. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferenciáján elhangzott, hogy idén a GDP 6%-át, azaz 6170 milliárd forintot költjük a gazdaság élénkítésére, ami a 2010-es szint háromszorosa. A kormány reményei szerint a béke helyreállítja a fogyasztói és beruházói bizalmat.
Azonban az MNB adatai és a piaci elemzések arra utalnak, hogy a gazdasági problémák mélyebben gyökereznek. A magyar gazdaság szerkezeti hiányosságai, mint az exportpiacok gyengélkedése és a belső beruházási kedv stagnálása, már akkor is velünk maradnának, ha a környező országokban vagy akár az iráni konfliktusban javulás következne be. A 1,7%-os GDP-növekedés egyértelműen jelzi, hogy a gazdasági előremozdulás leáldozott.
A legfrissebb béradatok első ránézésre kedvező képet mutattak, hiszen a KSH 585700 forintos nettó átlagkeresetet és 28%-os növekedést jelentett. Ugyanakkor, ha mélyebben megvizsgáljuk, látható, hogy ez a szám egy technikai hatást tükröz, amely mögött a rendvédelmi dolgozók hathavi illetménye áll, és ez az egy tétel 18%-ot magyaráz a növekedésből.
2025 negyedik negyedévében az Európai Unióban 1,4%-os, míg Magyarországon 0,6%-os növekedés volt tapasztalható. E kifizetést és a minimálbér-emelés hatását figyelmen kívül hagyva, a versenyszféra bérdinamikája már csak 8%-ra tehető, ami elég gyenge ahhoz, hogy önállóan felfelé lendítse a lakossági fogyasztást – különösen, mivel a cégek a bérnyomásra egyre inkább létszámleépítéssel reagálnak. Az MNB előrejelzése szerint a foglalkoztatottság 0,8%-kal eshet vissza idén, ami azt jelzi, hogy a cégek már elérték teherbíró képességük határát.
Az MBH Bank, Árokszállási Zoltán elemzője, kicsit bizakodóbb, 2,3%-os GDP-bővülést valószínűsít, az élénkülő lakossági fogyasztás és építőipar alapján. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a német ipar gyengélkedése és az iráni válság miatti magas energiaárak bármikor boríthatják a pozitív várakozásokat. A külső tényezők is jelentős hatást gyakorolnak a hazai gazdaságpolitikai döntésekre.
A gazdasági növekedés szembesült széleskörű szerkezeti nehézségekkel is. Az ipar és az export a német gazdaság tartós gyengélkedése miatt stagnál, és a külső kereslet is csökken. A kormány által várt autóipari beruházások, mint a debreceni BMW és a szegedi BYD, még nem hozták meg a várt eredményeket. A jegybanki jelentés szerint ezek a befektetések legkorábban jövőre fognak növekedési hatást gyakorolni.
A választások utáni időszak politikai és költségvetési kihívások elé állítja az új kormányt. Az MNB előrejelzése szerint az infláció júliusra ismét átlépi a 4%-ot, amelyhez jelentős mértékben hozzájárulnak az üzemanyag-árplafon és az élelmiszer-árrésstop kivezetése, valamint az iráni konfliktus miatt emelkedő olajárak. Az OTP elemzése arra figyelmeztet, hogy a folyó fizetési mérleg többlete csökken, és a külső egyensúly aggasztó jeleket mutat.
A következő időszakban tehát, függetlenül attól, hogy ki nyer az áprilisi választásokon, a gyenge növekedés, a felerősödő infláció és a költségvetési szigor vár minden politikai szereplőre. Az egyszeri juttatások hatása gyorsan el fog tűnni, és a gazdaság előtt áthidalhatatlan kihívások állnak, amelyeket a választások utáni első napoktól kezdve kezelni kell majd.
