Orbán Viktor: Békétlenség helyett építés
Orbán Viktor legutolsó háborúellenes nagygyűlését Debrecenben tartotta, amely a Digitális Polgári Körök szervezésében zajlott, és amelyet az áprilisi választásokra való felkészülés jegyében rendeztek meg. A miniszterelnök kifejtette, hogy már kormányfősége kezdetén számolt a fenyegetések lehetőségével, ám úgy véli, hogy az erőszak nem megoldás. „Nem vagyunk a békétlenség emberei” – fogalmazott határozottan.
A gyűlésen Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, kiemelte Debrecen fejlődését, mely szerinte példát mutathat a kishitűség leküzdésére. Hangsúlyozta, hogy a város a BMW gyár rendkívüli lehetőségeit kiaknázva lesz a jövő gazdasági motorja, és azt ígérte, hogy a hely helyi élete hasonlóan sikeres lesz, mint Hamburgé vagy Salzburgé. Szólt arról is, hogy a Lázárinfó-express keretében további információkat osztanak majd meg a közönséggel a közelgő kampányban.
Orbán Viktor a gyűlés során a rezsitámogatásról is beszélt, kiemelve, hogy ez az intézkedés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar háztartások megússzák a havi egy fizetésnyi költséget. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés fenntartásához kulcsszereplők – az amerikai és az orosz elnök – támogatása szükséges.
A beszéde során a miniszterelnök megjegyezte, hogy az ukrán pénzszállítók ügyében sok a tisztázatlan kérdés, mivel a pénz származása egyelőre ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy a magyarok véleménye a szomszédos országokról már régóta kialakult, és ezt a helyzetet figyelembe kell venni a diplomáciai kapcsolatok során.
Orbán Viktor az ukrán uniós csatlakozás kérdését is érintette, hangsúlyozva, hogy Ukrajna EU-ba való felvétele nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kockázatot is jelentene Magyarország számára. „Ukrajnát kívül kell tartani az unió határain” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nemcsak a magyar, hanem az uniós pénzek is kockázatot jelentenének, ha az ország belépne a közösségbe.
A miniszterelnök a helyzet komplexitását hangsúlyozva megjegyezte, hogy a Brent és Ural olajhoz kapcsolódó árkülönbségeket fontosnak tartja, hiszen ez a nemzeti érdekeket befolyásoló kérdés. „Ezt a küzdelmet meg kell nyernünk, mert egzisztenciális kérdésekről van szó” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a választások előtt komoly erőfeszítéseket kell tenniük az árak kontrollálása érdekében.
Orbán Viktor végül a jövőbeli tervekről is beszélt, kijelentve, hogy a magyar gazdaság alapvető változtatásaival, például a Paksi Atomerőmű bővítésével, a jövőbeni stabil pénzügyi helyzetet kívánja biztosítani. A tervek szerint a kivitelezés 2030-2032 között fejeződhet be, amivel jelentős előrelépést remél a nemzet energiaellátásában.
