Varga Mihály: Az infláció és a forint stabilitása megköveteli az óvatos monetáris politikát
2026. február 24-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a piaci várakozásoknak megfelelően, 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybank közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátásokat övező kockázatok miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát szükséges folytatni.
Közel másfél év elteltével az MNB újra változtatott a kamatom, amit az utolsó alkalommal 2024 szeptemberében is hasonló mértékben csökkentettek. A kamatfolyosó alsó határát 5,25 százalékra, míg a felső határt 7,25 százalékra állították be. A jegybank elnöke, Varga Mihály, a kamatdöntést követően kifejtette, hogy a monetáris politikájuk célja továbbra is az inflációs cél fenntartható elérése, és a stabilitás megőrzése elengedhetetlen az ország gazdasági helyzetében.
Január hónap folyamán a teljes fogyasztói árindex 2,1 százalékra, míg a maginfláció 2,7 százalékra csökkent, ami szintén kedvezően alakította a monetáris döntéshozók véleményét a kamatvágás irányába. Az MNB előrejelzései alapján az infláció a következő néhány hónapban is 3 százalék alatt maradhat.
A gazdaság stabilitását és a pénzügyi piaci feltételek óvatos mérséklését lehetővé tették a kedvező inflációs alapfolyamatok, azonban Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a jegybank a jövőbeli inflációs kilátásokat mindig adatvezérelt megközelítéssel fogja értékelni.
A magyar gazdasági fejlődés a MÉRSEKELT NÖVEKEDÉS irányában mutat, miközben a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagénál. A háztartási hitelpiac bővülése, amely tavaly 14,7 százalékkal nőtt, szorosan összefügg az Otthon Start programmal, mely a lakásvásárláshoz kínál kedvező hitel lehetőségeket.
Az inflációs folyamatok követése érdekében a jegybank május végéig meghosszabbítja a hatályban lévő árréskorlátozó intézkedéseket, amelyek célja az árstabilitás elérése. A közelmúlt adatai és a piaci szolgáltatások között tapasztalt alacsony átárazások egyaránt kedvező jelek a jövőbeli infláció csökkenésére.
Varga Mihály végül kiemelte, hogy a devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az inflációs várakozások csökkentésében, ezzel elősegítve az árstabilitási célok teljesítését is. A gazdasági helyzet folyamatos értékelése segíti a döntéshozókat abban, hogy a legjobban reagáljanak a hazai és nemzetközi változásokra.
