Levélszavazás: Visszaélések Kockázata és Ellenőrzési Hiányosságok
A levélszavazás intézménye körüli rejtélyek sokasága egyre inkább felszínre került, a legnagyobb aggodalomra a választások tisztaságának garanciájának hiánya ad okot. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a választási névjegyzékben szereplő személyek életben léte senkit sem foglalkoztat, így bárki kaphat levélszavazási csomagot, aki korábban regisztrált, függetlenül attól, hogy azóta elhunyt-e vagy sem.
Az NVI (Nemzeti Választási Iroda) tájékoztatása alapján a levélszavazás során a választópolgárok a legkülönfélébb garanciák hiányában juttathatják el szavazataikat. Külhoni magyar pártok, szervezetek, illetve egyházi képviseletek szedik össze a szavazatokat, ami tovább növeli a visszaélések rizikóját. A választási rendszer ezen aspektusa tényleges problémákat vet fel, mivel az eljárás során könnyen előfordulhat, hogy elhunyt személyek szavazatának leadásra kerül sor, hiszen a magyar hatóságok nem értesülnek a külföldön élő magyar állampolgárok haláláról, kivéve, ha azokat a hozzátartozók anyakönyveztetik az illetékes külképviseleten.
A szabályozás szerint tíz év inaktivitás után automatikusan törlik a választót a névjegyzékből, amelyre például 2013 óta 9,205 főt töröltek elhalálozás miatt. Azonban még ennek a rendszernek az összetettsége sem biztosít átlátható választási eljárást. A választási regisztrációs levelek eljutása egyre inkább kérdésessé válik, hiszen a levélben történő szavazás egy komoly anomáliát rejt magában: ha valaki 2017-ben regisztrált, majd 2018-ban szavazott, ám 2021-ben elhunyt, akkor az ő regisztrációja egészen 2028-ig érvényes marad, feltéve, hogy a választáson részt vett.
Ez a helyzet különösen aggasztó, hiszen bármilyen rokona, szomszédja, netán pártaktivista könnyedén visszaélhet a levélben kiküldött szavazólappal, így a választási eljárás tisztasága komoly kérdőjeleket mozgósít a választási szakértők körében.
Az NVI közel 904 ezer levélszavazási tájékoztató levelet küld ki a határon túli magyaroknak, ezzel is növelve a szavazások részvételének lehetőségét. Ugyanakkor a visszaélések kockázata folyamatosan fennáll, amire pártok is reagáltak: míg a DK a levélszavazás eltörlését követeli, a Fidesz és a Mi Hazánk nem kívánt a kérdésről nyilatkozni. A Tisza Párt viszont a szavazati jogok megtartását preferálná, egységesíteni kívánva a diaszpóra szavazásának módját.
A Political Capital előre figyelmeztetett, hogy a levélszavazás intézménye nem megfelelően működik, az NVI viszont folyamatosan frissíti a névjegyzék statisztikai adatait. Most még több regisztrált van, mint a korábbi választások előtt, ami eleve ingadozó alapot szolgáltat a levélszavazás komolyságának értékelésére.
Az eljárás strukturális problémái és a visszaélés lehetőségei égető kérdések maradnak, amelyek megoldásához sürgős reformokra van szükség, különös figyelmet fordítva a külföldön élő magyar állampolgárok jogaira és azok védelmére a választási eljárások során.
