Eltemethetjük a szenet? Radikális átalakulás zajlik Európában
Az Európai Unió áramtermelésének tavalyi statisztikái kiemelkedő változásokat mutatnak, hiszen először a szél- és napenergia túlszárnyalta a fosszilis forrásokra épülő termelést. Ezek az alternatív energiaforrások 2025-ben a megújuló energiák összesen több mint 30%-át adják az EU elektromos áramának, szemben a fosszilis tüzelőanyagok 29%-ával. A nyilvánvaló trend a napenergia gyors növekedése, ami mérföldkőnek számít, míg a szén felhasználása történelmi mélypontra került.
A jelentés rámutat arra is, hogy a megújuló energiaforrások, amelyek közé a víz energia és a biomassza is tartozik, 47,7%-os részesedést képviselnek az áramtermelésben, míg a nukleáris energia 23,4%-kal járult hozzá a termeléshez. Érdekes módon a napenergia önállóan már 13%-ot képvisel, és a telepített kapacitások ugrásszerű növekedésének eredményeként négy éve folyamatosan, évi húsz százalékot meghaladó ütemben bővül.
A napenergia népszerűsége több uniós országban kiemelkedő, beleértve Magyarországot, Spanyolországot és Hollandiát, ahol már az áramfogyasztás jelentős részét, több mint ötödét fedezi. A jelenség különösen szembetűnő, hiszen míg a megújulók rekordszámú termelést zártak, addig a vízenergia kitermelése aszály miatt csökkent, így a gázalapú áramtermelés részesedése nyolc százalékkal nőtt, elérve a 16,7%-os szintet.
Mindezek a változások jelentős hatással vannak az energiapiacok árait illetően is, növelve a gáz import költségeit. A fosszilis energiahordozók, aminek a szén aránya 9,2%-ra zuhant, között Németország és Lengyelország szénfelhasználása is mélypontokat ütött, ami egyértelműen jelzi a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének strukturális folyamatát.
A jelentés figyelmeztet arra, hogy az EU folytatja a küzdelmet a politikai nyomásgyakorlással, amit az energiahordozók exportálói gyakorolnak. Az energiaellátás és a megújulókba történő beruházások növelése kulcsfontosságú a geopolitikai bizonytalanságok csökkentésére. Ezen felül az EU ambiciózus célja, hogy 2027 végére teljesen függetlenedjen az orosz földgáz importjától, a hosszú távú szerződéseket legkésőbb 2027. november 1-jéig kívánják kivezetni.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, valamint a nagy kapacitású akkumulátorok bővítése kritikus lesz a szél- és napenergia nagyobb mértékű integrálása érdekében. Ez biztosítaná az ellátásbiztonság javítását, valamint a stabil és kiszámítható energiaárakat.
