Mérgesek a tanárok – Nő a bérfeszültség az iskolákban
A pedagógus szakszervezetek körében komoly felháborodást keltett az oktatást érintő rendelettervezet, amelyet Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke osztott meg lapunkkal. A NOKS-os (nevelést oktatást segítő) munkatársak ezúttal ismét kimaradtak a béremelésből, és bérük továbbra sem éri el a diplomás átlagbér 80%-át, ami a pedagógusok értékét és elkötelezettségét érvényteleníti.
Bár a kormány az új rendelettervezet bemutatásakor lehetőséget biztosít a társadalmi egyeztetésre, a nevelést segítő dolgozók és az egyéb technikai munkakörökben dolgozók továbbra is a háttérbe szorultak. Az államtitkársági tárgyalások során, amelyre december 9-én került sor, a PSZ és a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) elfogadhatatlannak ítélte a helyzetet, hiszen a várható 2025-ös diplomás átlagbér, amely 1 millió 62 ezer forint körüli összeg, messze elmarad a pedagógusok elvárt bérétől, ami jelenleg 850 ezer forint.
A tervezetből hiányzik az egyéni bérgarancia, amely a tavalyi rendeletben szerepelt, így a pedagógusok körülbelül 2026. január 26-án lesznek képesek szembesülni azzal, hogy mennyire közelítik meg a diplomás átlagbért. A legfrissebb információk szerint ez a bérfeszültség megszűnéséhez nem vezet, mindez pedig a pedagógusok motivációját is érinti.
Gosztonyi Gábor hangsúlyozta, hogy a kormány által kommunikált 936 ezer forintos pedagógus átlagbér csak egy szám, amely a pedagógusok különböző csoportjait egyaránt érinti, így az igazgatók és a hátrányos helyzetű térségben dolgozók bérei között hatalmas eltérések figyelhetők meg. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a tényleges bérek mértéke nemcsak hogy nem nőtt, hanem a bérgarancia eltűnése miatt súlyosbította az oktatási rendszerben a bérszakadékot.
A PSZ egyébként részletesen kifejtette, hogy az államtitkár nem válaszolt a bérrel kapcsolatos írásos kérdéseikre, amelyek a pedagógusok átlagbérét érintették. Maruzsa Zoltán, az államtitkár, egyszerűen figyelmen kívül hagyta a témát, mondván, hogy az adatok nem relevánsak. Ezzel szemben a valóság azt mutatja, hogy a pedagógusok és a hozzájuk kapcsolódó munkakörök, mint például a rendszergazdák, hiányszakmának számítanak az iskolákban. Szülők vállalják el az ingyen munkát, mivel a közoktatási rendszer alkalmazottai közül sokan elhagyták a pályát.
A pedagógusok és a NOKS-os dolgozók bérezésében a szakszervezetek jövőt érintő aggályait továbbra is érdemi nyomásgyakorlással kívánják orvosolni. A PDSZ már készít egy felmérést, hogy felmérjék, hányan állnának készen a közös fellépésre, például sztrájkra, a következő hónapokban. Emellett az oktatási rendszer kormányzati változásaira is szükség van, amely segíthetne a jelenlegi válsághelyzet megoldásában.
Sok pedagógus, aki a pálya iránt elkötelezett, úgy érzi, hogy a kormányzati intézkedések és ígéretek bármilyen valódi hatása elmarad a szükséges elismeréstől és támogatástól, amit a szakma igazán megérdemelne. A jelenlegi körülmények között a kormány elkötelezettsége nem elegendő ahhoz, hogy megoldja az oktatókat érintő feszültségeket.
